Átfogó reformot látnak szükségesnek azok a pénzügyi szakemberek, akik a 130 pont–100 lépés–1 reform, államépítés vagy állam-leépítés? című konferencián – melyet a Magyar Business Leaders Fórum és az ICEG Európai Központ rendezett –szólaltak fel.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke a pénzügyi találkozón hangsúlyozta: egy túlterhelt állam nem képes a feladatait úgy ellátni, ahogyan azt az emberek elvárják, emiatt előfordulhat, hogy a kormányzatban csökken az emberek bizalma. Szerinte Magyarországon most, az uniós csatlakozás után sincs még átgondolva, hogy milyen államot is szeretnénk. – A reformok jegelve, teljességgel hiányzik a stratégiai gondolkodás, a döntéseket ma a rövid távú szavazatszerzés vagy a profit-maximalizálás jellemzi – vélte Stumpf István. Szerinte mikor az állam új szerepéről gondolkodunk, vissza kellene adni a normativitás morális tartalmát, rendbe kellene tenni a pártfinanszírozást és felszámolni a közbeszerzés körüli anomáliákat.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az államháztartás reformját a közjavak és a közszolgáltatások romló minősége és gazdaságtalan előállítása sürgeti. Az átalakítás célja, hogy az állami szolgáltatások minősége javuljon, azt mindenki élvezhesse, de eközben ne sikkadjon el a közvetlen állampolgári ellenőrzés sem.
László Csaba volt pénzügyminiszter és Urbán László közgazdász
az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett érvelt. – Húsz százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mellett a költségvetés hozzájuthatna a megfelelő bevételekhez – mondta László Csaba, aki megjegyezte azt is: az egykulcsos rendszer hátránya, hogy a gazdagok terheit csökkenti a szegényebbekét viszont növeli, azaz átrendezi az adóterhelést. Érvelése szerint a húsz százalékos egykulcsos szja, ingatlanadóval kombinálva, 2-3 éves előkészítés után bevezethető lenne, s a költségvetés sem veszítene. A volt pénzügyminiszter hozzátette: emellett ki kell alakítani a rászorultsági alapon működő szociálpolitikai rendszert. László Csaba néhány jelentősebb területen, például a vállalkozókat érintő adók terén hosszú távú, négypárti megállapodást sürgetett.
– A valóság azt mutatja, hogy a gazdagok szja terhelése jóval nagyobb, mint a kisebb jövedelműeké, ezért indokoltnak tűnik az egykulcsos szja bevezetése – mondta Urbán László. Az USA-ból hazatért közgazdász példát is mondott: a 2003. évi szja befizetés szerint az adózók 80 százalékának jövedelme 400 ezer és 2 millió forint közé esik, s ez a 80 százalék fizeti be az összes szja bevétel 30 százalékát, 350 milliárd forintot. A 4 milliónál többet kereső 20 százalék pedig 830 milliárdot fizet be, ami a teljes szja bevétel 70 százaléka. További 19 ezer igen gazdag adózó fizet 133 milliárd forintot be, amely összeg nagyságát érzékelteti, hogy az összes társasági adóbevétel 338 milliárd. Urbán szerint ha az egykulcsos rendszer bevezetése mellett például az adókedvezményeket s az ingyenes oktatást megvonják a módosabb rétegektől, akkor a szociális igazságosság is érvényesülne.
Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter szerint a politikai megosztottság szülte konfliktuskerülés miatt nem vállalkozott eddig egyetlen kormány sem az államháztartási reform végrehajtására, noha a jelenlegi helyzet nem tartható fenn. Draskovics Tibor az államháztartási reform első és legfontosabb lépésének az újraelosztás mérséklését nevezte, a közszolgáltatások színvonalának növelése mellett. Draskovics Tibor az állami újraelosztás szűkítésének egyik megoldásaként javasolta, hogy a ma még állami feladatokat PPP keretében piaci szereplők nyújtsák, az állam szabályozása és megrendelése mellett. Úgy vélte, erre a közszolgáltatások szinte valamennyi területén elég hatékonysági tartalék van.
A szakmai konszenzus hiányával indokolta az államháztartási reform halogatását Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke. Elismerte, hogy a reform rövid távon jelentős költségekkel jár, miközben a haszon csak később, általában egy kormányzati ciklusnál hosszabb idő múlva jelentkezik. Ugyanakkor szakmai konszenzus és társadalmi megegyezés mellett a pozitív hatások már jóval előbb is érezhetőek – vélte Mellár Tamás, aki kritikával illette, hogy az elmúlt 4-5 évben csupán reformkísérletek történtek, és csak a kiadások „elinflálására, fűnyíró módszer alkalmazására, illetve pótköltségvetés nélküli zárolásokra került sor„. A nyugdíjrendszer átalakítását sem tartotta igazi reformnak, mert mint mondta, a probléma egészét nem oldotta meg.
Ashok Mody, az IMF képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország gazdasági növekedésének üteme ugyan kedvező, de nem az 5-6 százalékos potenciális növekedést tekintve. A potenciális bővülés eróziója miatt nem áll előkelő helyen a magyar gazdaság a régió többi országához képest – tette hozzá.
Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere az államháztartás konszolidációját sürgette, és ezzel összefüggésben nem tartotta szerencsésnek a gazdaság kormányzati, szerinte túlzottan pozitív megítélését. Ez késlelteti a reformokat, ami veszélyezteti az euró 2010-es bevezetését – mondta. Varga Mihály szerint nem az az igazi kérdés, hogy mit hoz a jövő, hanem az hogy ”mit hoz a múlt” – ezzel utalt arra, hogy a 2003-2004-es államháztartási hiány adatát később korrigálták.
Veres János pénzügyminiszter ezzel szemben a gazdasági növekedés szerkezeti javulásáról, az export és a beruházások növekedéséről beszélt. Veres János az egykulcsos szja-val kapcsolatban kijelentette: ez a rendszer nem differenciál eléggé.
Kijelentette továbbá azt is: előfordul, hogy egy jelentős mértékű adócsökkentés adóbevétel-növekedéssel jár – mint ahogy ez a társasági adó jelentős mérséklésekor, a 90-es évek közepén történt –, ám szerinte ez az szja-nál nem járna hasolnló bevételnövekedéssel.
(radio.hu, ma.hu, MNO)
klubvilágbajnokság
Erre a rekordra aligha vágyott a Real Madrid
