Bérfelzárkóztatási programot dolgozna ki a kormány

A kormány azt javasolja, hogy jövőre a legalacsonyabb minimálbér magasabb legyen a létminimumnál és a közszférában a jövedelmek vásárlóértékének növekedése érje el a gazdasági fejlődés ütemét – mondta a miniszterelnök a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc nem adott konkrét válaszokat Pokorni Zoltán kérdéseire, melyek a Budapest Airport körüli „zűrös, gyanús ügyek” hátterét és a kormányzati felelősséget firtatták. Az Országgyűlés titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Bragyova András alkotmányjogászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt. Az ülésen elfogadták a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. A szavazást egy incidens előzte meg: a Jobbik aktivistája „Ne legyetek hazaárulók!” feliratú transzparenst lógatott le a karzatról, és röpcédulákat szórt a képviselők közé. • Három százalék feletti reálbéremelést javasol a kormány

MNO-összefoglaló
2005. 09. 26. 17:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európai bérfelzárkóztatási programot dolgozna ki a kormány

A kormány azt javasolja, hogy jövőre a legalacsonyabb minimálbér magasabb legyen a létminimumnál és a közszférában a jövedelmek vásárlóértékének növekedése érje el a gazdasági fejlődés 4 százalékosra tervezett ütemét, 2010-ig pedig a minimálbérnek el kell érnie a 100 ezer forintot – közölte parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök elmondta: javasolják, hogy a rendőrök reálbére háromszor olyan gyorsan nőjön, mint a gazdaság. A jövő évi költségvetést úgy tervezték, hogy minderre legyen pénz – jelentette ki.

A miniszterelnök bejelentette: a kormány kész hosszú távú európai bérfelzárkóztatási programot kidolgozni, és a gazdasági miniszter javasolni fogja az Érdekegyeztető Tanácsban, kezdődjön erről konzultáció a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel.

Áder: Teljesítse is bejelentéseit a miniszterelnök!

Az ellenzéki pártok csak részben értenek egyet a miniszterelnök által vázolt bérfelzárkóztatási programmal. Dávid Ibolya parlamenti felszólalásában azt mondta, nem tartja jónak a minimálbér számszerű meghatározását, az MDF elnöke szerint azt a mindenkori átlagkereset 60 százalékában kellene meghatározni.

Áder János Fidesz-frakcióvezető szintén kevesellte a várható emelést. – A polgári kormány időszakában a zsebben maradó rész négy év alatt 20 ezer forinttal nőtt. Ha az önök elképzelései megvalósulnak, ez az összeg 17 ezer forint lesz. Azt javaslom miniszterelnök úr, bátorság, tegyenek rá még egy lapáttal – mondta Áder János.

A Fidesz frakcióvezetője számon kérte a szocialisták választási ígéreteit kérte számon, és arra biztatta a miniszterelnököt, hogy mostani bejelentéseit teljesítse. Áder János emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc két hónappal ezelőtt azt ígérte, a kormány átlagosan 5-10 százalékkal csökkenti a távfűtéses lakásokban élők terheit. Két hónappal ezelőtt még mindenkinek, 1 millió 800 ezer embernek ígérték a távfűtési díjak mérséklését, ma pedig csak 200 ezer rászorulónak ígéri ugyanezt – fogalmazott. Áder János szerint jó, hogy pótlékot akarnak adni a közterületen szolgálatot teljesítő rendőröknek, csakhogy a szocialisták választási programjában az szerepelt, hogy kiemelt bérezést adnak minden rendőrnek kivétel nélkül, hogy a közbiztonság javulhasson Magyarországon – mutatott rá.

Válaszként Fodor Gábor (SZDSZ) megjegyezte: felelős politikusok nem egymásra licitálnak, hanem figyelembe veszik az ország lehetőségeit.

Két kérdés a miniszterelnökhöz a Budapest Airport ügyében

A Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában „Két kérdés a miniszterelnökhöz” címmel azt szerette volna megtudni, hogy mikor vizsgálja ki a kormány a Budapest Airport privatizációs ügyleteit, s hogy mi tartozik a részvénytársaság vagyonába, vagyonkezelésébe, tevékenységébe.

Pokorni rámutatott: jogerős bírósági döntés született a Budapest Airport ügyében pénteken. A Fővárosi Bíróság törvénysértés miatt jogerős határozatában érvénytelenítette a Budapest Airport Rt. privatizációs eljárását. A gyakorlatilag egyetlen nemzetközi forgalmú légikikötőjét kizárólagosan működtető Budapest Airport Rt. az országnak évente több milliárdos nyereséget hozó cég, ahogy mondani szokták, aranytojást tojó tyúk – így Pokorni. A reptér körül azonban már semmi sincs rendben – tette hozzá, emlékeztetve a Cargo-bázis körüli visszásságokra. Hozzátette: ebben az ügyben nem volt vizsgálat. Közben az 1. számú terminál felújítását bonyolította az Airport vezetése titkosított beruházás keretében, gigantikus költségtúllépéssel – szintén nem volt vizsgálat –, folytatta a volt oktatási miniszter.

A nyár folyamán újabb titkos informatikai beszerzésekről olvashattunk a sajtóban, ebben ez ügyben sem volt vizsgálat; érthetetlen módon a földi kiszolgálás kiszervezését sem vizsgálták – említette meg többek közt Pokorni, hosszasan sorolva az olyan példákat, mint az olyan „zűrös és gyanús” ügyeket, mint egy 7 milliárdos csővezeték megvásárlásának erőltetése a Budapest Airportra, a Malév kistafírozása címén.

A mai lapok arról cikkeznek, hogy az ügyészség vizsgálata nyomán az rt. vezetése ellen büntetőeljárás indulhat, míg a Fővárosi Bíróság múlt heti ítélete érvényteleníti a privatizációs pályázatot – így Pokorni, aki kérdéseiben többek közt a személyi felelősséget feszegette és azt, hogy vizsgálják-e: a törvénytelen eljárás hibáiért a több mint 600 milliárd forintos megbízási díjért a kormány megbízásából dolgozó külföldi privatizációs tanácsadó felelős-e, vagy „az önök emberei”. Utalt arra a kormányszóvivői bejelentésre, hogy a bírósági döntés ellenére „75 évre eladjuk a repteret, mint 100 évre a kínaiak a briteknek Hongkongot”, s jelezte: külföldi elemzők szerint is ez a várt ügylet lenne a Magyar Köztársaság történetének valaha volt legnagyobb privatizációs üzlete, melyet Londonban az év üzleteként emlegetnek.

„Arra bátorítanám önt, hogy az ön által delegált ÁPV Rt. felügyelőbizottsági tagokon és a rendelkezésére álló egyéb közjogi ellenőrzéseken keresztül kérjen tájékoztatást, számoltassa be, aki arra jogosult. Ha elégedetlen a kormány munkájával, indíttasson vizsgálatot. Ha a kormány úgy gondolja, hogy neki is dolga van, ezt meg fogja tenni. Ha ezt megteszi, erről tájékoztatni fogom” – mindössze ennyi választ adott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Pokorni Zoltán kérdéseire. Mielőtt az rt. konkrét ügyeire kitért volna a kormányfő, felvilágosította Pokornit, hogy a napirend előtti felszólalások ideje nem az interpellációké s nem az azonnali kérdések órájáé, így tulajdonképpen nem intézhetne hozzá kérdést Pokorni. Mégis válaszol, tette hozzá, „attól függetlenül, hogy mire találtuk ki annak idején” e formákat – tette hozzá, az 1990-es országgyűlés ügyrendi határozataira utalva. (Gyurcsány Ferenc – azelőtt, hogy Medgyessy Péter meghívta őt kormányába ifjúsági és sportminiszternek Jánosi György utódjaként – , nem vállalt politikai közszereplést, nem volt képviselő vagy képviselőjelölt, nem vett részt az Országgyűlés vagy valamely önkormányzati testület munkájában – a szerk.) Gyurcsány szerint a Budapest Airport kérdése arról szól, hogy itt épül-e a régió légiforgalmi központja. Az ajánlat 400 milliárdos, 100 milliárdos fejlesztési költséggel – tette hozzá Gyurcsány, jó példának vélve az eladott Hongkongot, amely látványos fejlődésen ment keresztül. Konkrét választ Gyurcsány a fent idézetteken kívül az Airport körüli botrányokkal kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök nem adott.

Alkalmas-e a Gyurcsány-kormány a közvagyon megőrzésére?

Balla György (Fidesz) az államnak 193 milliárd forintos kárt okozó MOL-privatizáció felelőseit kereste a pénzügyi államtitkárhoz intézett interpellációjában. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány zárt körben 6500 forinton több mint 11 millió MOL részvényt herdált el. Ha a Fidesz nem hívta volna fel rá a figyelmet, akkor még ennél is rosszabb áron, 5500-on adták volna el. Ha most adnák el, 193 milliárd forinttal többet kapnának értük – mondta a politikus.

Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint a Gyurcsány-kormány alkalmas a nemzeti vagyon megőrzésére és még gyarapítani is képes. A MOL-részvényeinek eladásával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, hogy olyan történeti és világgazdasági események következtek be, amelyeket nem lehetett előre látni.

Vita a fiatalok életkörülményeiről

Az utóbbi években riasztó méreteket öltött a fiatalok munkanélkülisége – mondta interpellációjában Szijjártó Péter (Fidesz). A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az újságok azt írják, több mint tízezer lakás áll üresen, több tízezer fiatal család nem jut megfelelő otthonhoz. A szocialista miniszterelnök-jelölt bizonygatta, hogy a polgári kormány otthonteremtési programját nem hogy megszüntetni nem fogja, hanem ki fogja szélesíteni – mutatott rá Szijjártó Péter. Ehhez képest drasztikusan lecsökkentette a támogatást, amihez illetékemelés társult. Hogyan tud élhető otthonba költözni egy 3-4 gyermekes család Budapesten, ha 15 millió forintnál drágább lakásvásárlásokat akkor sem támogat a kormány, ha több gyermekes családról van szó – tette fel a kérdést a képviselő.

Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: az árakat a piacgazdaságban a kereslet és a kínálat határozza meg. Hozzátette: a tervek szerint november 1-től a Fészekrakó Program korhatárát harmincról harmincöt évre emelik fel. A program keretében 7 hónap alatt 28 ezer család jutott hitelhez, kezességhez, félszocpolhoz, szociálpolitikai támogatáshoz – jegyezte meg.

Megválasztották a két alkotmánybírót

A parlament mai ülésén titkos szavazással megválasztották alkotmánybíróvá Bragyova András alkotmányjogászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt. A bírók megválasztása előtt az MDF frakcióvezetője kijelentette: pártja szerint elfogadhatatlan az alkotmánybíró-jelölési eljárás. Herényi Károly úgy fogalmazott: a jövőben nem támogatják, ha a pártok ismét párosan jelölnek alkotmánybírákat. Az ellenzéki politikus szerint ez azt jelenti, hogy a két nagy párt saját jelöltje támogatása fejében adja le voksát a másik jelöltre, és nem egy jelöltnek van kétharmados támogatottsága. Herényi Károly utalt rá, hogy az MDF három nevet terjesztett elő, akiket a nagy pártok nem fogadtak el.

Jóváhagyták a Bulgária és Románia csatlakozásával kapcsolatos javaslatot

A parlament ma elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. A T. Ház a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A dokumentum szerint Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozhat a közösséghez.

A szavazást megelőzően rövid időre megzavarta a plenáris ülést a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja, aki egy „Ne legyetek hazaárulók!” feliratú transzparenst lógatott le a karzatról, amikor az ülést vezető Világosi Gábor bejelentette: nem kétharmados, hanem egyszerű többséget igényel a Románia és Bulgária uniós csatlakozási szerződésének ratifikálásáról szóló törvényjavaslat elfogadása. A rendzavaró a képviselők közé röpcédulákat szórt, amelyeken a Jobbik azt követelte: Magyarország szabja feltételül a román uniós csatlakozáshoz Erdély autonómiáját. Az aktivistát a teremőrök vezették ki az Országházból.

Az Országgyűlés határozott a Bérgarancia Alapról szóló törvényjavaslathoz, valamint a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról. A Ház többsége mindkét esetben a kormány által támogatott indítványokat fogadta el.

(Forrás: Magyar Rádió, MTV Teletext, fideszfrakcio.hu, Klubrádió, Info Rádió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.