Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Az olajválság az atomenergia reneszánszához vezet című írásában foglalkozik a szomszédos országok, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia energiapolitikájával.
Az olajárak folyamatos emelkedésére Ausztria számos szomszédja új atomerőművek építésével, illetve a régiek üzemben tartásának meghosszabbításával kíván reagálni.
Magyarország is azon országok közé tartozik, mely élni óhajt a „nukleáris lehetőséggel”: az elmúlt hét szerdáján a budapesti kormány „elvi hozzájárulását adta” a paksi atomerőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításához. László Boglár nyilatkozata szerint számos szakértő vizsgálata igazolta, hogy minden az üzemidő meghosszabbításához szükséges biztonsági előírás teljesíthető. A projekt a szóvivőnő szerint „technikailag kivitelezhető és gazdaságilag egyértelműen hatékony”. A paksi erőműben 2003-ban egy súlyos üzemzavar keletkezett, mely a hétosztatú Ines-skálán hármas erősségűnek számított, amikor a kettes blokkból radioaktív gáz szabadult ki.
A „Global 2000” környezetvédelmi szervezet bírálta a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását. Véleményük szerint attól kell tartani, „hogy a magyar kormány megkísérli megelőlegezni a környezetvédelmi vizsgálatok eredményét, és ezzel gyakorlatilag megkerüli azokat”.
Éles hangon kritizálta az atomprojekteket az osztrák zöldek helyettes vezetője, Eva Glawischnig is, aki egyenesen „fatális tévedésről” beszélt. Szerinte a horribilis olajárakra és a növekvő elektromos áramfelhasználásra semmi esetre sem lehet válasz a veszélyes atomenergia. Ezzel szemben például Szlovénia úgy érvel, hogy az atomerőmű építése alig drágább, mint a szénerőműveké, viszont az így nyert áram sokkal olcsóbb.
Basler Zeitung (baz.ch)
A svájci napilap A munkanélküliség veszélyesebb a szívre, mint a dohányzás címmel ismertet egy magyar tanulmányt.
A munkahely elvesztésétől való félelem, valamint a felettesek atyáskodása egy globalizált gazdaságban a depressziós esetek és szívbetegségek számának növekedéséhez vezet. Tudósok a kairói pszichiátriai világkongresszuson arról számoltak be hétfőn, hogy az alkalmazottak minél kevésbé képesek befolyásolni munkahelyi környezetüket és szakmai jövőjüket, annál nagyobb a megbetegedésük kockázata. Ezt bizonyítja egy magyar tanulmány, amely szerint maga a dohányzás sem olyan nagy infarktusrizikó, mint a munkanélküliség, vagy a munkahely elvesztésétől való félelem.
Magyarországon a gazdasági átalakulás kiváltotta stressz az elmúlt 15 évben a Semmelweis Egyetemen oktató Kopp Mária kutatásai szerint érzékelhetően alacsonyabb életkori várakozásokhoz vezetett. A legfontosabb stressz tényezők a másod- és harmadállások, a hétvégi munka, valamint a szakmai karrier megtervezhetőségének hiánya.
Japánban attól is szenvednek a az alkalmazottak, hogy már a munkahelyen sem érvényesek a hagyományos szabályok. Ide számítják japán pszichiáterek a rangidősség elvének megszűntét előléptetéseknél, valamint a korábban ritkaságszámba menő munkahely-változtatásokat. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) adata szerint a „pszichikai problémák valamint a stressz által kiváltott zavarok számítanak a Európában a legfontosabb korai haláloknak.”
Érkezik az első nagy havazás, mutatjuk hol és mikor