Focus (focus.msn.de)
Franciaország egyik legsikeresebb borivójának, Gérard Depardieunak elege van a színészi hivatásából – írja a Focus müncheni hírmagazin. A visszavonulás gondolatával foglalkozik, hogy valóban csak azokkal az emberekkel találkozhasson, akiket kedvel.
Az elmúlt három évtizedben, távol a rivaldafénytől Depardieu egy kisebb borbirodalmat vásárolt össze. Birtokokkal rendelkezik Burgundiától, Médocon, Languedocon keresztül egészen Szicíliáig. De gyengéje mindig is a „Chateau Tigné“ birtok volt a Loire-völgyében, azon a környéken, ahol megszületett.
Azt, hogy saját borainak ő a legnagyobb fogyasztója, azt szívesen elismeri. Egy BBC műsorban úgy fogalmazott: naponta négy-hat palackot iszik meg. Ez lehet, hogy neki is soknak tűnik, de a vörös borok iránti szerelme – mint mondja – nyilvánvalóan szervi okokkal magyarázható: „azt hiszem, édesanyám magzatvize borból volt“.
Láthatóan már eddig is komolyabban vette a bort, mint színészi hivatását, ezért gyakran lógott a forgatásokról. Depardieu és borásza 1996-ban elkészítette a Cuvée Cyrano nevű Tigné-i csúcsborát. A GaultMillau tekintélyes borkalauz azonban éles kritikát fogalmazott meg a nedűről: „kolosszális cserzőanyag, egy őrült bor” – írja a lap, hozzátéve: el kell hajítani a borospince kulcsát, és meg kell várni, amíg a zár teljesen elrozsdásodik – hogy a fogyasztók minél később jussanak hozzá.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap a brit EU-elnökség félidejének mérlegét vonja meg. Nemcsak egyes EP-képviselők, de a brüsszeli bizottság tagjai is bírálják az elnökséget a hiányzó lépések miatt – írja a lap a brit EU-elnökség első három hónapjáról. Hozzáteszik: sem az uniós költségvetés, sem az EU-alkotmány ügyében, illetve fontos integrációs kérdésekben sincs számottevő előrelépés. London csak ott volt eddig képes bármilyen eredményt felmutatni, ahol maga is érdekelt, ilyen például az uniós kémiai előírásoknak vagy a török csatlakozás felgyorsításának a kérdése.
A volt francia elnök, Valery Giscard d'Estaing – aki elsődlegesen az alkotmány ratifikációjára ügyel – úgy fogalmazott: a brit elnökség eddigi hozománya valójában nagyon kevés. A távozó lengyel Európa-miniszter, Jaroslaw Pietras is igen gyenge bizonyítványt állított ki a britekről. Egy BBC-interjúban rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia a pénzügyi egyeztetések során csak minimális szinten törekedett a megegyezésre. Ugyanazt állította az EU költségvetési biztosa, Dalia Grybauskaite is, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az uniós költségvetés terén bármilyen késlekedés sokba fog kerülni a tagállamoknak. Ennek ellenére Tony Blair kormánya már a múlt decemberben hajthatatlan álláspontjával megtorpedózta az uniós csúcson a pénzügyi tárgyalásokat, és most sem szándékozik véleményét felülvizsgálni. Továbbra is csak akkor hajlandóak az uniós kedvezményeik felülvizsgálatára, ha egyúttal Brüsszel radikálisan átalakítja azt a mezőgazdasági támogatási rendszert, melyből London kevéssé profitál.
Wiesbadener Tagblatt (wiesbadener-tagblatt.de)
A hesseni tartományi lapja a Németországba illegálisan becsempészett magyarországi munkavállalók újabb esetével foglalkozik. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség hesseni tartományi igazgatóságának több munkatársa ellen korrupciós ügyben nyomozás folyik – írja a lap. A frankfurti államügyészség nyilatkozata szerint kelet-európai építőipari cégek munkaengedélyeinek kiadása kapcsán fizették le őket. A meggyanúsítottak pontos számáról, a szóban forgó kenőpénzek nagyságáról Thomas Bechtel főállamügyész nem adott információt. A Munkaügyi Ügynökséget tájékoztatták a nyomozás állásáról.
A média négy gyanúsítottról tud, akik úgynevezett munkavállalási engedélyeket adtak ki az illetékességi körükbe tartozó magyar, román, cseh és szlovák cégeknek. Az államügyészség azt veti a cégek szemére, hogy üzletszerűen és nagy számban csempésztek be magyarországi munkavállalókat Németországba. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség az ártatlanság vélelmére hivatkozva egyelőre nem látja okát a következtetések levonásának, így a szóban forgó munkatársakat sem „szabadságolták”.
Welt (welt.de)
A konzervatív napilap A nyugatosítás meggyengítette Törökországot című írásában számol be az uniós csatlakozás kapcsán ott folyó vitákról. Az iszlamisták és nacionalisták mellett az EU-ellenzők harmadik befolyásos csoportja azon közgazdászokból és akadémikusokból áll, akik szerint az EU már most is gyarmatosítja és kifosztja Törökországot, és ez a helyzet csak tovább romlana az ország teljes jogú tagsága esetén – írja a lap. Alaptézisük szerint Törökország az 1996-os vámunióval olyan egyoldalú kötelezettségeket vállalt el és teljesített, amelyek rendkívül súlyos gazdasági veszteségeket jelentenek a számukra, ugyanakkor az EU egyszerűen nem tartja be megállapodásokat.
„Törökország külkereskedelmi politikáját már most is az EU diktálja” – nyilatkozza a lapnak a közgazdász Erol Manisali. „A vámunió miatt az EU harmadik országgal megkötött megállapodásai számunkra kötelezőek. Így elárasztja a piacunkat az olcsó kínai árú, a Brüsszel és Peking közötti megállapodás miatt – fogalmaz Manisali.
Ugyanígy látja a helyzetet Sinan Aygün, az ankarai kereskedelmi kamara vezetője. Mint mondja, Törökország megnyitotta az EU számára piacát, Brüsszel azonban a megígért előkészítő támogatásokat nem fizette ki, mert azt Görögország megakadályozta. Véleménye szerint eddig már közel 100 milliárd dolláros kár érte Törökországot. Úgy véli: az a haszon, amit az EU a Törökországgal folytatott kereskedelemből nyer, olyan hatalmas, hogy „ebből finanszírozzák az uniós deficit egyharmadát.”
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
