Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök bízik abban, hogy a sárospataki református könyvtár könyvei még idén visszakerülhetnek Oroszországból – erről azután beszélt, hogy Budapesten tárgyalt az orosz miniszterelnökkel.
A visszaadásról már korábban elvi döntés született, ami a két ország közötti bizalom növekedését mutatja – mondta Mihail Fradkov. Az orosz parlament novemberben szavaz majd. A Sárospataki Református Kollégium könyveit a második világháború végén vitték a Szovjetunióba.
Elhangzott: bővül az agrárárucsere-forgalom, a magyar iparnak szüksége van az orosz együttműködésre az ásványolaj, a gázipar és az atomenergia terén.
Gyurcsány Ferenc a Malév privatizációjával kapcsolatban közölte: a Budapest Airport értékesítése után az ÁPV Rt. újra ki fogja írni a pályázatot. A kormányfő megjegyezte, hogy az orosz társaságok magyarországi jelenlétében lehetőséget kell látni, és nem korlátozni azt. (Az ÁPV Rt. korábban azért nem adta el az AirBridge Rt.-nek a Malévot, mert nem látta biztosítottnak, hogy az eladás után valóban többségi magyar tulajdonban maradt volna a nemzeti légitársaság.)
A két kormányfő jelenlétében az egészségügyi minisztériumok képviselői aláírták a következő öt évre szóló együttműködési megállapodást.
Mihail Fradkov főleg a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztéséről folytat megbeszéléseket Budapesten. Az orosz kormányfő ma Sólyom László államfővel és Szili Katalin házelnökkel is találkozik.
Orbán: A Malév-privatizáció feltételei hátrányosak voltak hazánk számára
Az orosz miniszterelnök hazánkban tett munkalátogatása során ma délután találkozót folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével.
Orbán Viktor a megbeszélést követően elmondta, a Fidesz mindig is nyitott volt az Oroszországgal való együttműködésre. Lezárult az az időszak, amikor akár a NATO-bővítés, akár a balkáni stabilizáció feszültséget keltett a magyar–orosz kapcsolatokban. A Fidesz nyitott arra, hogy a kölcsönös érdekek alapján támogassa a magyar–orosz gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok elmélyítését.
A Malév-privatizációjával kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy a Fidesznek nincs kifogása az ellen, hogy az orosz tőke nagyobb szerepet vállaljon a magyar gazdaságban, hanem az üzlet konkrét feltételei voltak Magyarország számára hátrányosak.
Oroszország részt venne a paksi atomerőmű modernizálásában
Oroszország részt akar venni a paksi atomerőmű modernizálásában – közölte az orosz atomenergia-ügyi miniszter Budapesten. Az orosz kormányfő kíséretében Budapesten tárgyaló Alekszandr Rumjancev azt mondta: az állami kézben lévő egyik atomipari vállalat képes 2007-ben megkezdeni és 2012-re befejezni a munkát. A miniszter hozzátette: már tárgyalnak az orosz részvételről a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítására kiírandó pályázaton. A tendert várhatóan jövőre hirdetik meg.
(Magyar Rádió, MTV Teletext, Info Rádió)
Mint ismert, a szeptember 14-i külföldi lapszemlébe olvashatták, hogy a Die Presse című konzervatív osztrák lapban Erich Hoorn Kelet-Európa erőlteti az kereskedelmet Oroszországgal címmel tudósít az új EU tagok és Moszkva gazdasági kapcsolatairól.
Az összes posztkommunista ország a kommunizmus 1989-es összeomlása után a Moszkvához fűződő régi gazdasági kapcsolatait elhanyagolta, illetve kiszorították őket erről az ígéretes piacról. A régi gazdasági kapcsolatok majdnem teljesen megszűntek. Csak a legutóbbi időben fedezték fel a azokat a hatalmas lehetőségeket, melyeket az orosz piac magába rejt és mozgósították ismét a régi politikai kapcsolatokat.
Különösen jelentős Magyarország 2000 és 2004 közötti időszakban bekövetkezett 27 százalékos piacvesztése, ami után Budapest az orosz piac 1,6 százalékát birtokolja.
