A procedúrát az APEH akkor kezdeményezi, ha a cég nem tesz eleget adókötelezettségeinek és a cégjegyzékbe bejegyzett s ezáltal az adóhatóság nyilvántartási rendszerében is szereplő székhelyén nem található, valamint ha képviselőjének lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen.
Az adóhatóság ekkor megállapítja, a cég működésekor nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, s ennek alapján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránt keresi meg a cégbíróságot. Az elmúlt fél évben a cégbíróságok több mint 13 ezer ilyen procedúrát folytattak le. Általában az ügyek mintegy fele cégbírósági, másik része egyéb – elsősorban hatósági, főleg APEH-, ügyészségi, önkormányzati – kezdeményezésre indult. A Fővárosi Cégbíróság tapasztalatai szerint a más szervek által kezdeményezett eljárások 95-98 százalékban megalapozottak. Nem mindegyik indul fantomcég ellen, de az APEH-javaslatokat alapos tájékozódás előzi meg az adós cégről, például abban az esetben, ha törvényes képviselőit hiába keresi a hivatal. Az ilyen társaságokat többnyire a cégbíróság sem találja meg.
Első lépésként a befolyással bíró tagokat, részvényeseket szólítja fel a törvényes működés helyreállítására, bírságot helyez kilátásba, amelynek felső határa tízmillió forint. Eredménytelenség esetén megindul a cég törlésére irányuló eljárás. A bíróság ennek megindítását közzéteszi a Cégközlönyben.
(Forrás: Világgazdaság)
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
