Ma szavaz az Európai Parlament arról a rendelettervezetről, amely a Galileo műholdas navigálási rendszer kiépítésének és üzemeltetésének jogszabályi hátterét hivatott megteremteni. A tervezet Barsiné Pataky Etelka néppárti képviselő jelentésén alapul, aki elmondta: az eredetileg tervezett 2008-as időponttól legfeljebb részlegesen kezdheti meg működését a rendszer, mivel a koncessziós szerződés megszövegezése – az új technológiával járó bizonytalanságok miatt – nagyon lassan halad.
Az illetékes uniós ügynökség, a Galileo Joint Undertaking június végi döntése értelmében a két, utolsó fordulóba jutott rivális – az iNavSat és az Eurely – közösen valósíthatja meg a projektet, mivel ajánlatukat teljesen egyformának találták. Barsiné Pataky Etelka úgy véli, hogy 2010–2012 körül válhat teljes körűvé a gazdaság számos területét forradalmasító műholdas helymeghatározó szolgáltatás.
Magyarország azért nem vehet részt a Galileo technológiai megtervezésében, mivel az ország – a borsos tagdíj miatt – nem tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA). A néppárti képviselő asszony mindazonáltal úgy véli, a hazai cégek számára is nagy lehetőségeket kínál a műholdas navigációs technológia, hiszen annak alapján számos, nagy hozzáadott értékű szolgáltatás indítható. A politikai vezetésnek is fel kellene ismernie a Galileóban rejlő lehetőségeket, és azokat aktívan propagálnia kellene az üzleti szféra felé – teszi hozzá Barsiné Pataky Etelka.
A jogalkotással párhuzamosan egyébként a technikai előkészületek is gőzerővel haladnak. Tegnap vált ismertté, hogy a Galileo földi kiszolgáló központjának prototípusát a LogicaCMG fogja elkészíteni, az Európai Bizottság pedig a múlt héten bejelentette, hogy még az idén pályára állítják a rendszer első műholdját. A Galileo összesen harminc szatellitből, továbbá átjátszóállomások hálózatából, és egy vagy több irányító központból fog állni; ezek segítségével lehetőség lesz arra, hogy a rendszerhez (mobiltelefonjuk vagy más eszköz segítségével) kapcsolódó földi felhasználók egyméteres pontossággal meghatározzák földrajzi helyzetüket.
A Galileo az első olyan nagyszabású uniós beruházás, amely a köz- és a magánszféra együttműködésében fog megvalósulni. A beruházás költségét Brüsszel 3,2 milliárd euróra becsüli, és nagyjából ekkora (3,4 milliárdos) összeget számolt a PricewaterhouseCoopers (PwC) is, amely 2003-ban adott ki megvalósíthatósági tanulmányt. Ez nagyjából 150 kilométer autópálya építésének költségével egyenlő, tehát a műholdas rendszer egyáltalán nem tekinthető drágának – vélik Brüsszelben.
A koncessziótulajdonos várható bevétele a beruházási költség 4,6-szorosát is elérheti, ez kiemelkedően magas jövedelmezőséget jelent az infrastrukturális projektek viszonylatában. A működés harmadik évében, 2010-ben 66 millió, 2020-ban viszont már 500 millió eurós bevételre számíthat a magánberuházó, akinek pénzforgalmi egyenlege legkésőbb 2011-től pozitívvá válik – számítja a PwC. Az igazi haszon azonban nem egy cégnél, hanem a gazdaság számos szereplőjénél jelenik majd meg. A Galileo legalább 100 ezer álláshelyet teremthet. A földi központ helyéről még nem született döntés; a legesélyesebb pályázók között a franciaországi Toulouse-t és a walesi Cardiffot emlegetik.
Elfogadta az EP Barsiné jelentését
Megszavazták az Európai Parlament képviselői a hétfői strasbourgi plenáris ülésen Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) jelentését, amely a Galileo európai műholdas navigációs rendszerről, annak kiépítéséről és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól szól, és egyebek között az EP erőteljes jelenlétét tartja indokoltnak a jogszabályi kereteket meghatározó, továbbá az uniós pénzek sorsát érintő folyamatban – közölte az MTI.
Mire lehet jó a Galileo?
– A közúti közlekedésben: útvonaltervezés, folyamatos helymeghatározás, a dugók elkerülése, optimális flottamozgatás, információszolgáltatás az utazóknak
– A légi közlekedésben: a repülőgépek mozgásának és landolásának optimális és biztonságos irányítása, földi irányítás
– A hajózásban: nyílt tengeri helymeghatározás, part menti és folyami navigálás, kikötői manőverezés
– A vasúti közlekedésben: a szállítmányok útvonalának optimalizálása és nyomon követése, utastájékoztatás, a szerelvények helyzetének ellenőrzése, és ezáltal a biztonság növelése
– A tömegközlekedésben: a buszok, villamosok, metrókocsik helyzetének ellenőrzése, ezáltal a járatsűrűség optimalizálása és a biztonság fokozása, az utasok tájékoztatása a járművek várható érkezéséről
– Az energetikában: villamosáram-, gáz- és egyéb hálózatok optimális tervezése, megépítése és üzemeltetése, a kapacitások maximális kihasználása, az olajfúrások biztonságának javítása
– A távközlésben: a segélyhívásoknál a hívó helyzetének azonosítása, a helytől függő kommunikációs szolgáltatások (LBS) biztosítása
– A pénzügyek és biztosítások területén: az elektronikus aláírások és egyéb szolgáltatások biztonságához szükséges tökéletes időszinkronizálás megteremtése, a készpénzszállítmányok és a nagy értékű vagyontárgyak (aranyrudak, műkincsek) nyomon követése, különböző autó- és vagyonbiztosítási szolgáltatások
– Az út- és hídépítésben, vízügyben: hidak, gátak terhelésének mérése, az építkezéseknél a gépek pontos navigálása, logisztikai tervezés
– A mezőgazdaságban: a megművelt földterületek pontos kiterjedésének és az egyes növényfajták területének követése, a permetezési szükségletek optimalizálása és a repülőgépek navigálása, az állatállomány követése
– A környezetvédelemben és a tudományban: szennyező anyagok (például olajfoltok) lokalizálása, óceánok, jéghegyek, áramlások stb. helyzetének követése, a vadon élő állatok mozgásának követése, időjárási tényezők figyelése
– A fogyatékkal élők segítésére: speciális navigációs segédeszközök vakok, Alzheimer-kórban szenvedők, illetve mozgáskorlátozottak számára
– A katasztrófavédelemben: az áldozatok, illetve a mentőcsapatok helyzetének pontos meghatározása, az erőfeszítések összehangolása.
Forrás: Világgazdaság
csapadék
Több száz ingatlant zúzott le a vihar keleten + videó
