Nem a Gyurcsány-dokumentumok bekérésére

Az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság mai ülésén a kormánypárti képviselők megakadályozták a testületet abban, hogy kiderítse, igazak-e azok a vádak, amelyek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben megfogalmazódtak a sajtóban. Az elmúlt napokban olyan hírek jelentek meg, amelyek adócsalás gyanújába keverik a kormányfőt – olvasható a Fidesz közleményében.

A dokumentum szerint Gyurcsány Ferenc mind a mai napig nem vallott színt a nyilvánosság előtt, nem válaszolt a Fidesz kérdéseire. – Holott világos kérdésekre világos válaszokat kell adnia. Ma a vizsgálóbizottság szocialista tagjai partnereivé váltak Gyurcsány Ferencnek a rendkívül súlyos ügy eltussolásában – szögezi le a közlemény.

Az Apró–Gyurcsány-vizsgálóbizottság mai ülése előtt Szijjártó Péter közölte: arra szeretné kérni a testületet, hogy elnökként adjon számára olyan felhatalmazást, ami feljogosítja arra, hogy iratokat kérhessen be a földhivataltól, a cégbíróságtól, az önkormányzattól és az Altus Rt.-től. Leszögezte: a bekérendő dokumentumok alapján el lehet majd dönteni, hogy Gyurcsány Ferenc adócsalás gyanújába való keverése jogos volt-e, vagy sem.

Úgy vélte: Gyurcsány Ferencnek ideje lenne konkrétumokkal szolgálnia, és nem politikai támadásokra hivatkozni, vagy perrel fenyegetőzni. Konkrét kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyekre konkrét válaszokat várunk – hangoztatta, majd így folytatta: konkrétan tudni szeretnék, hogy céges vagy magánberuházás zajlott a villában. Ha céges építkezés folyt, annak milyen adójogi következményei voltak – tette fel kérdését a képviselő.

A bizottság meghallgatta Erdős Ákost

Erdős Ákost hallgatta meg mai ülésén az Apró-Gyurcsány
érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló bizottság. Az üzletember elmondta, hogy néhány éve ismeri Gyurcsány Ferencet. – Kapcsolatunkat barátinak nem hiszem, hogy bármelyikünk is nevezné – közölte. Kiemelte, hogy üzleti kapcsolatban nem áll a miniszterelnökkel. Elmondta: két tranzakció volt a cégeik között. Az első tranzakció 2000-ben volt, „ennek kapcsán nem is
tárgyaltunk egymással Gyurcsány Ferenccel„. A másik tranzakció 2002 májusában a Perfekt Rt. megvásárlása volt, amikor a Láng Holding Rt. megvásárolta a Perfekt Rt. részvényeinek 100 százalékát.

Szijjártó Péter bizottsági elnök azon kérdésére, miszerint van-e
az elnök-vezérigazgatónak arról becsült adata, hogy 2002 óta az
érdekeltségi körébe tartozó cégek mennyi állami támogatást
szereztek, Erdős Ákos azt mondta: néhány milliárd forintos összegről van szó, de hozzátette, hogy kicsit kevesebb az állami megrendelések aránya ma, mint az előző kormány idején.

A Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjával kapcsolatban úgy
fogalmazott: egy nyilvános pályázaton indult el a Láng Holding Rt.
és a legjobb árajánlattal nyert. „Egyetlen bűnünk, hogy megnyertük
ezt a privatizációt – fogalmazott az MTI szerint Erdős. Csiha Judit, a testület szocialista alelnöke kérésére az elnök-vezérigazgató ismertette a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációját. Elmondása szerint kétfordulós volt a pályázat, az első fordulóban való részvételnek az volt a feltétele, hogy a pályázók vásárolják meg azt az információs füzetet, ami bemutatta a vállalatot. Ezt a füzetet 15-en vásárolták meg, majd árajánlatot kellett tenni, amihez nem volt szükség pénzügyi biztosítékra – tette hozzá. Tovább folytatva elmondta, hogy a 15 vevőből 13-an adtak be ajánlatot az első fordulóban, amit értékelt az ÁPV Rt. Az értékelés után öt pályázót hívtak meg a második fordulóba, amiből hárman adtak be ajánlatot – tette hozzá. A két forduló között az volt a legfontosabb különbség, hogy információkhoz is juthattak az érdeklődők – jegyezte meg. Kiemelte, hogy ajánlatot határidőre a Láng Holding Rt. és a lengyel tankönyvkiadó vállalat adott be.

Arra a kérdésre, hogy az rt. miért csökkentette a vételárat az
első fordulóhoz képest a második fordulóban 700 millió forinttal,
többi között a következő érvekkel magyarázta: az adóhivatal
vizsgálatot végzett a tankönyvkiadónál, a vizsgálat feltételes
adóbírságot szabott ki, ez önmagában százmilliós tétel volt.
Emellett, folytatta, tökéletesíteni kellett a tankönyvkiadó
informatikai rendszerét, ami 100-200 millió forintba került;
valamint néhány hét alatt újra kellett szervezni az egész
terjesztést.

Erdős Ákos meghallgatása után a kormányoldal és ellenzék
képviselői között vita alakult ki arról, hogy mi a válasz arra a
kérdésre, vajon a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjakor szerepet játszott-e Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos korábbi üzleti kapcsolata. A kérdésről a bizottság nem határozott.

Az előzetes jelzések alapján Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert várhatóan október 5-én, Medgyessy Péter volt miniszterelnököt pedig október 26-án hallgatja meg a testület.

Forrás: fideszfrakcio.hu, mno.hu