Törvénysértőnek tartom, hogy a nyomozó hatóság nem kérte be a Szatmári dossziét és nem saját maga értékelte az abban található adatokat abból a szempontból, hogy büntetőeljárás alapjául szolgálhatnak-e – olvasható a Deport 56 elnökének az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájához címzett levelében, melyben panasszal él az elutasító határozat ellen, és kéri a nyomozás elrendelését Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó ellen kémkedés gyanúja miatt.
„Felmerül a kérdés, hogy a rendszerváltást követően vagy megszűnt a kémtevékenység Magyarországon, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tud egyetlen esetet sem felderíteni, vagy pedig igaz az a legenda, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a látókörébe került kémeket különböző megfontolásokból nem buktatja le, hanem megelégszik a figyelésükkel, vagy az országból való kiszorításukkal. A Szatmári-ügy kapcsán úgy tűnik, hogy az utóbbi esetről van szó” – írja levelében dr. Szerdahelyi Szabolcs.
„Ez a gyakorlat nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény a legalitás elvének alapján áll. A legalitás tétele azt mondja ki, hogy ha egyszer a jogalkotó valamely cselekményt büntetni rendelt, úgy a jogalkalmazó szervek e cselekmény gyanúja esetén kötelesek eljárni. A legalitás elve kizárja, hogy a bűnüldöző hatóságok saját érdekeik, vagy egyéb, jogon kívüli tényezőktől tegyék függővé azt, hogy éljenek-e hatalmukkal, vagy sem” – fogalmaz a Deport 56 elnöke. Hozzáteszi, a Btk. 147. paragrafusának (1) bekezdése szerint aki idegen hatalom, vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény még súlyosabban rendeli büntetni a kémkedést, ha államtitok kiszolgáltatásával követik el. Ilyenkor a cselekmény öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
„Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kémügyekben – a legalitás elvének áttörésével – a Nemzetbiztonsági Hivatal belátásától tenné függővé a nyomozás elrendelését” – írja a rendőrségnek címzett levelében dr. Szerdahelyi Szabolcs, aki szerint „a napvilágra került Szatmári-ügyben a bűnüldöző hatóságoknak kötelelzően el kellene járniuk. Mindenki, aki részt vesz az ügy esetleges eltusolásában, bűncselekményt követ el”- olvasható a Deport 56 elnökének levelében.
Ismert: bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Deport 56 elnökének feljelentését a Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember elején. Szerdahelyi Szabolcs kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó ellen, a rendőrség azonban közölte, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak legalábbis nincs erre utaló adata. „Tekintettel arra, hogy Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplő kémkedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehet”, a Nemzeti Nyomozó Iroda elutasította Szerdahelyi Szabolcsnak, a Deport 56 elnökének feljelentését.
A Nemzetbiztonsági Hivataltól kért és kapott tájékoztatás alapján Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó tekintetében büntetőeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek – írta az elutasító határozat indoklásában a nyomozóiroda Különleges Ügyek Osztályának vezetője. Csizner Zoltán hozzátette, Szerdahelyi Szabolcs, a Deport 56 (56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) elnöke feljelentést tett a híradásokban szereplő Szatmári Tibor és Szatmári Ildikó ellen kémkedés gyanúja miatt. Szerdahelyi Szabolcs a bűncselekmény bizonyítékaként a „Nemzetbiztonsági Hivatal anyagára” hivatkozott.
A Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc napot adott a feljelentőnek, hogy panasszal élhessen az elutasító határozat ellen.
délután
Jól érezhető földrengés volt Csongrádban
