Rejtélyes népességnövekedés Nyugat-Európában

Miközben Nyugat-Európa szinte minden országában a népesség elöregedése, a szülési ráta csökkenése kelt riadalmat, aközben ezen országok lélekszáma nem csökken. A rejtélyes népességnövekedés okát egyértelműen az ázsiai, afrikai és kisebb részben a kelet-európai bevándorlók jelentik.

MNO
2005. 09. 09. 8:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britannia: a bevándorlók nagy része jól keres

Négy évvel ezelőtt még a népesség 7,5 százalékát tették ki a bevándorlók, szemben az 1991-es 5,7 százalékkal és az újonnan érkezettek egyben a lakosság növekedésének (2,2 millió) több mint a felét (1,14 millió) adták. Különösen szembetűnően változott London összetétele: a hétmilliós metropolis minden negyedik lakosa bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot. Szakértői becslések szerint az elmúlt négy évben a ma 60,4 milliós lélekszámú Nagy-Britannia újabb hatszázezer külföldivel gyarapodott.

2001-ben közel félmillióan jelölték meg az Ír Köztársaságot születési helyükként. Indiából több mint 466 ezren, Németországból 262 ezren, az Egyesült Államokból 155 ezren, Bangladesből 154 ezren származnak. A felmérés eredménye megerősíti a kormány gyakran hangoztatott álláspontját, hogy a bevándorlók jó része nem zsákmányolja ki a jóléti államot. Az új bangladesi kisebbségnek viszont több mint a fele munkanélküli, és csak két százalékuk tartozik a „magas keresetűek” kategóriájába.

Franciaország: folyamatosan növekvő népesség

Franciaország azon kevés európai országok egyike, ahol a népesség folyamatosan nő. A mai 60 milliós lakosságszám kutatók előrejelzése szerint 62-63 millióra növekedik a következő 15 évben. A marokkói Le Matin című napilapban megjelent tanulmány szerint az elmúlt tíz-egynéhány évben a Franciaországban élő külföldiek száma az 1990-es 9 százalékról 5,6 százalékra csökkent, jelenleg 3 260 000 külföldi él itt. A csökkenés oka, hogy a külföldiek közül mintegy 550 ezren megszerezték a francia állampolgárságot, illetve közülük 190 ezren haltak meg az elmúlt 15 évben.

A bevándorlók száma ennek ellenére stabilan, évente 3,4 százalékkal növekszik. Jelenleg 4 310 000 bevándorló tartózkodik Franciaországban. A bevándorlók közül 1 600 000 az európai, ami azt jelenti, hogy 9,3 százalékkal vannak kevesebben az európai eredetűek, mint 1990-ben. A valamikor nagyszámú spanyol, olasz és portugál betelepülők az anyaország gazdasági helyzetének javulásával és a franciaországi helyzet romlásával párhuzamosan folyamatosan vándorolnak vissza. Míg 1975-ben a bevándorlók között 57 százalék volt az európai, mára a számuk 45 százalékra csökkent.

A Maghreb-országokból (Marokkó, Tunézia, Algéria) erősen növekedett a bevándorlók számaránya: 1990-hez képest 6 százalékkal, és ennek a növekedésnek háromnegyede marokkói eredetű. A törökök 16 százalékkal vannak többen, mint korábban, az ázsiaiak száma pedig 35 százalékkal nőtt. Külön történet a fekete-afrikaiaké: 1982 és 1990 között a számuk megháromszorozódott, és az elmúlt tíz évben még ehhez képest is 43 százalékkal növekedett a létszámuk. Jelenleg 400 000 fekete-afrikai él Franciaországban, közülük 53 900 szenegáli bevándorló, Maliból 36 000-en vannak, az elefántcsontpartiak kilenc év alatt 58 százalékkal nőttek, jelenleg 30 000-en vannak, a kameruniak pedig 27 000-en. Ezek a bevándorlók egészen új arcát jelenítik meg Afrikának: általában jól beszélnek franciául, tanultak, elég magasan képzettek.

Németország: az európai bevándorlók hazája

A berlini utcakép aligha hasonlítható Párizshoz vagy Londonhoz: itt is feltűnnek ugyan fejkendős mozlim asszonyok, a virágkereskedelem szinte kizárólag a vietnamiak kezében van, a közlekedési vállalatnál pedig minden további nélkül alkalmaznak afrikai buszsofőröket, de a város még mindig főleg az európai bevándorlók hazája. A németeknél ugyanakkor a bevándorlók száma évek óta csökken, és lassan egyensúlyba kerül az országot elhagyók számával: míg 1991-ben még csaknem egymillió külföldi érkezett, addig tavaly már csak hatszázezer. 1991-ben félmillióan hagyták el az országot, tavaly viszont már 550 ezren: vagyis míg 1991-ben még több mint négyszázezer fővel nőtt a lakosság a külföldieknek köszönhetően, addig tavaly a „nettó növekedés” már csak ötvenezer fős volt.

A Németországban élő külföldiek (a lakosság kilenc százaléka, 7,2 millió fő) túlnyomó része európai országokból érkezett. Kétmillióan uniós államokból, további 3,3 millióan az EU jelenlegi határain túlról. A német statisztika ide sorolja Törökországot is: a külföldiek között ők alkotják a legnépesebb csoportot 1,7 millió fővel. Elenyésző, 270 ezer bevándorló érkezett Afrikából, viszont 820 ezer Ázsiából.

(Népszabadság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.