Balogh Béla a Népszabadságnak elmondta, még nem kapott felkérést. Álláspontja szerint az elmúlt tizenöt év tapasztalatai azt igazolták: amikor szakszervezeti vezetők voltak a törvényhozásban – mindegy, hogy jobb- vagy baloldali elkötelezettségűek -, sokkal hatékonyabb volt az érdekvédelmi munka. Az is fontos, hogy a munkavállalók képviselői részt vegyenek a munka világát érintő ügyekben a döntés-előkészítésben.
A mostani ciklusban nincs szakszervezeti vezető a parlamentben, a rendszerváltoztatás óta azonban többen is képviselték a törvényhozásban a munkavállalókat. Nagy Sándor például 1990-ben még független képviselőjelölt volt, négy évvel később már szocialista színekben Borsod megyében, 1998-tól pedig Hajdú-Bihar megyében indul. Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet elnöke – az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformjának vezetője – ugyancsak 1994-től egészen haláláig, 2002 februárjáig képviselte Tatabányát a parlamentben. Az MSZOSZ korábbi elnöke, Sándor László 1990-ben függetlenként próbálkozott, végül 1998-ban – egy ciklusra – az MSZP országos listáján jutott be az Országgyűlésbe. (Jelenleg a munkaügyi minisztériumban a Közmunka Tanács elnöke.) A Munkástanácsok jobboldal iránt elkötelezett első embere, Palkovics Imre 1990-től négy éven át az MDF országgyűlési képviselője volt Veszprém megyéből. 1994-ben jelölt volt ugyan, de nem sikerült képviselői mandátumot szereznie.
Az MSZP és az MSZOSZ között már hagyomány, hogy a választások előtt szorosabbra fűzik a kapcsolatukat. Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a szocialista párt vezetése hivatalosan csak a szombati munkásfesztiválon invitálta további együttműködésre a szakszervezeteket, a Népszabadság úgy tudja, már megkezdődött az MSZP kampányprogramjának előkészítése: a munkában csaknem valamennyi konföderáció részt vesz.
(Forrás: Népszabadság)
Pistorius
Új tervvel toborozna 114 ezer önkéntest a Bundeswehrbe a német védelmi miniszter
