A kormány 178 milliárd forintot biztosított autópálya-építésre 2003-ban és 2004-ben; a pénzt a központi költségvetés ki is fizette az NA Rt.-nek. A cég megépítette belőle az M3-as Polgár–Görbeháza, az M30-as Emőd–Miskolc, az M7-es Becsehely–Letenye, az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós közötti autópálya-szakaszokat, amelyeket 2004-ben forgalomba is helyeztek. Már 2004 elején körvonalazódott azonban, hogy a költségvetési hiány óriási méretűvé kezd dagadni, így nemhogy autópálya-építésre, de más alapvető szükségletek finanszírozására sincs költségvetési forrás. Ekkor született az az ötlet, hogy a kormány valamilyen módon fizettesse vissza az NA Rt.-vel a 2004-ben neki kifizetett pénzeket annak érdekében, hogy a költségvetés hiánya ne növekedjen. Az ötlet lényege, hogy az autópályákat a jövőben magántőke bevonásával fogják építeni.
Ezt lázas jogszabály-módosítások követték, amelynek eredményeképpen kormányhatározatok sora, valamint az autópálya-törvénynek két módosítása született meg. A 2005-ben módosított autópálya-törvény mellékletében rögzítették azon autópálya-szakaszokat, amelyeket – mint folyamatban lévő befejezetlen beruházásokat – magántőke bevonásával az ÁAK Rt. fog finanszírozni. A törvény szerint a befejezetlen beruházásokat az NA Rt.-nek ellenérték fejében át kell majd adnia az ÁAK Rt.-nek, amely magántőke bevonásával fogja befejezni azokat.
A törvénymódosítással kötelezték az NA Rt.-t arra is, hogy – függetlenül attól, hogy a mellékletben szereplő utakat még nem adta át az ÁAK Rt.-nek, és az ellenértéket még nem kapta meg – 2005. március 31-ig (a korábban a költségvetésből kapott) 125 milliárd, 2005. június 30-ig pedig további 53 milliárd költségvetési forintot fizessen vissza az államnak. Az NA Rt.-nek azonban erre nem volt forrása, ezért kormányhatározatban kötelezték arra, hogy vegyen fel kereskedelmi banki hitelt, és abból fizessen vissza a költségvetésnek. A hitelek mögött az állam vállalt kezességet. Az Na Rt. a nem csekély kamatokkal felvett hitelből visszafizette a 178 milliárd forintot a központi költségvetésbe, törlesztenie pedig 2005 végéig kell a bankoknak. A kormány elképzelése szerint az NA Rt. 178 milliárdos hitel és kamatának összegét az ÁAK Rt.-től kapná meg oly módon, hogy a még épülő, befejezetlen autópályákat ennyi pénzért adja majd át az ÁAK Rt.-nek. Az ÁAK Rt. pedig a befejezetlen beruházásokat kötvénykibocsátásból származó „magántőke bevonásával” fejezné be.
A Magyar Nemzet szakértői szerint az ügylet egyik alapvető problémája az, hogy a 178 milliárd forint és kamataiért az ÁAK Rt. nem befejezetlen autópályákat vesz át az NA Rt.-től, hanem a költségvetési forrásból már régen elkészült, forgalomba helyezett utakat, függetlenül attól, hogy az autópálya-törvény mellékletében is mint átadásra kerülő befejezetlen beruházásokat tünteti fel a kormány a már forgalomba helyezett utakat. A törvények szerint az autópályák forgalomba helyezésükkor közútként állami tulajdonba kerülnek. Vagyis az NA Rt. nem kezelheti tovább befejezetlen beruházásként a 2004-ben forgalomba helyezett autópályákat, hanem ki kell vezetnie a könyveléséből, és át kell adnia a közútkezelésre jogosult állami szervnek mint befejezett beruházást. Ebből pedig az következik, hogy a már megépült autópályák forgalomba helyezésük időpontjától, vagyis 2004-től befejezett, elkészült beruházások, tehát befejezetlen beruházásként nem adhatók át az ÁAK Rt. részére, amelyik azokat be sem fejezheti magántőke bevonásával, mert már elkészültek.
Mivel a megépült autópályákat még senkinek sem adta át az NA Rt., feltehetően mindeddig a könyveléséből sem vezette ki azokat, hanem befejezetlen beruházásként tartja nyilván, azért, hogy teljesíteni tudja a kormány elvárását. Ha ugyanis már megépült utakként venné át az ÁAK Rt. ezeket a létesítményeket, felmerülne a kérdés: egy már megépült autópálya „befejezéséhez” miért szükséges magántőkét bevonni? Ráadásul a Gyurcsány-kormány konstrukciója szerint – a kötvénykibocsátás útján – bevont magántőke kamatát a költségvetésen keresztül az állampolgárokkal fizettetnék meg oly módon, hogy az állam a költségvetésből rendelkezésre állási díjként fizetné ki az ÁAK Rt.-nek azt a kamatot, ami a kötvénytulajdonosoknak a 178 milliárd forint értékű kötvény lejegyzése után járna. Szakértőink szerint teljesen világossá vált: a kormány elsődleges célja valójában nem az, hogy jövőben megépülő autópályákat magántőkéből finanszírozzon, hanem hogy a költségvetési forrásból korábban már megépült autópályákat magántőke bevonásával „megvásároltassa” az ÁAK Rt.-vel, a „vásárlás” kamatát pedig az állampolgárokkal fizettesse ki. Az így keletkezett „vételár” az NA Rt.-n keresztül a büdzsébe kerül a költségvetési hiány lyukainak betömködése érdekében. Mivel a kormány a „vételár” befizettetésével még a kötvény kibocsátását sem tudta kivárni, az NA Rt.-t 178 milliárd forintos hitelfelvételre kényszerítette, hogy a költségvetés mielőbb pénzhez juthasson. Ráadásul a kormány ugyanezt a módszert akarja alkalmazni az idén megvalósult 158 milliárdos autópálya-beruházások esetében is.
Az ötletet azonban nem sikerült megvalósítani. A lapok szombati híradásából ismertté vált: az EU felelősei felismerték a konstrukció lényegét, és megakadályozták az unió átverését. Az Eurostat álláspontja szerint a visszafizetett 336 milliárdot privatizációs bevételként kell feltüntetni, ami viszont nem csökkenti a hiányt. Az EU ezen döntése alapján a tényleges hiány jóval magasabb lesz a tervezettnél, ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a most benyújtandó 2006. évi költségvetés valódiságát és realitását.
A Magyar Nemzet szakértői leszögezték: a kormány által kitalált ügyletet trükközésnek csak nagyon nagy jóindulattal lehet nevezni. Az üzleti életben ugyanis egészen máshogy nevezik azt, aki a partnerét – jelen esetben az Európai Uniót, a magyar parlamentet és az állampolgárokat – megpróbálja megtéveszteni, becsapni. Megválaszolatlan az a kérdés, hogy ki felel azért a kárért, amelyet a már megépített autópályákra teljesen indokolatlan 178 milliárdos hitelfelvétel kamatainak visszafizetésével végső soron az állampolgároknak okoztak. Egyelőre csak annyi bizonyos: a hitelt és kamatait 2005 végéig valakinek vissza kell fizetnie.
Európai Bizottság
Dömötör Csaba: Így érnek össze a szálak
