Új bírósági felülvizsgálati szabályok

Hamarosan a kormány elé kerül a legfelsőbb bírósági felülvizsgálat új szabályainak tervezete, amely rendkívüli perorvoslatot biztosít a másodfokú jogerős, ám jogszabálysértő határozatok ellen. Az újraszabályozást alkotmánybírósági határozat teszi szükségessé.

Az Alkotmánybíróság 2004 novemberében megsemmisítette azt a passzust, amely a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének feltételéül szabta azt is, hogy a joggyakorlat egységesítését szolgáló jogkérdést vessen fel. Alkotmányellenesnek minősítette ugyancsak, hogy egyetlen bíró szűri meg, bírálja el a kérelmeket, maga dönt a rendkívüli perorvoslat megengedhetőségéről, és ez ellen nem lehet fellebbezni – írja a Világgazdaság.

Jövő januártól a polgári perrendtartás idevágó részét teljesen új váltja fel. Az alkotmánybírósági kívánalmakra figyelemmel elegendő lesz a felülvizsgálatra benyújtott határozat jogsértő volta, és nem kell tartalmaznia a Legfelsőbb Bíróság (LB) elvi irányító tevékenységéhez kapcsolható jogkérdést. Ugyanakkor továbbra sem tekinthető a jogerős határozat elleni fellebbezésnek. A tervezet tételesen felsorolja és a jelenlegi rendelkezésekhez képest árnyalja is azt a kört, amikor nincs helye felülvizsgálatnak.

Ma sem lehet élni rendkívüli perorvoslattal egyebek közt házassági bontóperben. A jövőben például szomszédjogi ügyekben vagy gyermekelhelyezési perekben sem, ha a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. A szakemberek szerint ugyanis ilyen esetekben kiemelt érdek fűződik a függő jogi helyzetek mielőbbi rendezéséhez, és a két bíróság azonos álláspontja már elégséges garancia a döntés jogszerűségéhez. Ugyan továbbra sem lesz mód rendkívüli perorvoslatra a jogerős határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen, de akkor, ha a fellebbezés is kizárólag e járulékos kérdésekre irányult, megnyílik az út a másodfokú határozat felülvizsgálatára.

Egymillió forintos értékhatár is gátat szabhat a felülvizsgálati kérelmeknek, amelynek bevezetését többen vitatják. Célja, hogy a Legfelsőbb Bíróság, mint legmagasabb ítélkező fórum elé valóban csak a jelentősebb értékű ügyek kerüljenek. Kétségtelen, hogy gazdasági perekben ennél sokkal nagyobb lehet a tét. De, mint azt mások kifejtik, a hazai, százezer forintot alig meghaladó átlagkeresetekre figyelemmel egymilliós követelés nem tekinthető kis értékűnek. A leendő rendelkezések mindazonáltal némely, a feleket egzisztenciálisan érintő ügyekben az értékhatártól függetlenül lehetővé teszik a rendkívüli jogorvoslatot.

Az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően megszűnik az előzetes egyes bírói szűrő, és hármas vagy bonyolultabb ügyben ötös bírói tanács dönt a kérelemről.

Világgazdaság