Ellentmondó nyilatkozatok az euró bevezetéséről

Beszállt az euró bevezetése körüli vitákba a „civil” szféra is: ismert közgazdászok, civil szervezetek fogalmaznak leveleket a 2010-es időpont mellett. A pénzügyminiszter még mindig lehetségesnek tartja ezt az időpontot, ahogyan Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök is. Az MSZP viszont Járaira hárítaná a felelősséget legszívesebben. Egy angol nyelvű üzleti lap ezzel szemben a „felkészült, pragmatikus és becsületes” jegybankelnököt példaként állítja Veres János elé. A halasztás amúgy akár több ezer milliárdos veszteséget is okozhat az országnak. • A Magyarországi Európa Társaság nyilatkozata az euró bevezetéséről• Lendületes kormányzati helyben járás• „A kecske sem lakott jól, a káposzta is eltűnt”

„Azt kérjük Öntől, Miniszterelnök Úr, azt kérjük Önöktől, Képviselő Hölgyek és Urak, hogy gondolják újra a 2006. évi költségvetést, gondolják újra a következő évekre szóló gazdaságpolitikai elképzeléseket, és őrizzék meg az euró 2010. évi bevezetésének lehetőségét. A 2010-es időpont feladása a rövid távú pénzügyi kockázatok miatt is veszélyes lépésnek bizonyulhat” – írják ma közzétett levelükben ismert közgazdászok, köztük Bauer Tamás
Békesi László és Bokros Lajos, újabb fejezet írva ezzel az euró bevezetésének egyre szövevényesebb regényébe.

A héten egyébként is levelezőkedvükben voltak az uniós fizetőeszköz mielőbbi honosítása mellett érvelők: a Magyarországi Európa Társaság (tagjai sorában Bozóki András miniszterrel) egyenesen azt kérte nyílt levelében, hogy foglalják törvénybe a 2010-es euróbevezetést, illetve az ahhoz vezető lépéseket, hogy semmilyen kormány ne tudja ezt felülírni. „A korlátok közé szorított állami költekezés és az euróövezetbe való mielőbbi belépés nem brüsszeli diktátum és nem is önmagában vett gazdaságpolitikai cél, hanem a magyar gazdaság tartós fellendülésének, életkörülményeink tartós javulásának elengedhetetlen feltétele” – áll a társaság levelében.

A nyilvánosságra hozott levelek – legalábbis az aláírókból erre lehet következtetni – mintha az SZDSZ érveit szeretnék erősíteni. Ismert ugyanis, hogy a liberális párt szintén a 2010-es céldátum mellett áll. Kuncze Gábor pártelnök is levelet fogalmazott – ő a gazdasági élet szereplőit célozta meg –, amelyben arra kért fel neves szakembereket, hogy legyenek az SZDSZ partnerei a kormány meggyőzésében, hogy az: „térjen vissza eredeti álláspontjához, az euró 2010-es bevezetéséhez.” Ma egyébként újra megerősítette ezt a véleményét Kuncze – egy újabb nyílt levélben –, konzultációra felkérve a gazdasági élet szereplőit.

Az euró bevezetése körüli bizonytalanság lényegében a 2002-es kormányváltás óta fennáll. A balliberális koalíció legalább négyszer módosította az erre vonatkozó határidőket. (Emlékezzünk: a kezdeti 2007-ről nagyon hamar áttértek a 2008-ra, aztán 2009-et is emlegették, legutóbb pedig 2010 volt a tuti befutó.) Nemrég kiderült: az unió satisztikai hivatala nem fogadja el a magyar autópálya-trükköket, így a várható hiány és az államadósság is felfelé módosult, elúsztatva ezzel a 2010-es eurós reményeket.

Gyurcsány Ferenc először az idei és jövő évi államháztartási hiánycélok jelentős megemelésének bejelentése előtti napon beszélt arról, hogy a kormány az idei év végéig átgondolja a 2010-es euró-bevezetési dátum tarthatóságát a várhatóan túlzott társadalmi terhek indoka miatt. Ez annak ellenére növelte a piaci bizonytalanságot, hogy már eddig is közismert volt a 2010-es dátum gyenge lábakon állása. Másnap a módosított hiányszámok is megjelentek, ami mind a részvény-, mind a kötvény-, mind a devizapiacon érdemi reakciókat generált (gyengülés).

A miniszterelnök ezt követően több felszólalásában is az euró-bevezetés feltételezett társadalmi és gazdasági költségeit emlegette, s ehhez szíves aszisztenciát nyújtott neki az MSZP frakcióvezetője, Lendvai Ildikó is.

Veres János pénzügyminiszter Gyurcsány első (2010-es euró-bevezetés elhalasztását sejtető) nyilatkozatai után először szintén hasonló hangvételben fogalmazott, kerülte a célhoz való ragaszkodás megerősítését. Az utóbbi napokban Veres ismét határozottan a 2010-es euró elérhetősége mellett foglal állást. Tegnap már egyenesen azt állította, hogy a PM olyan konvergencia program-javaslatot készít a kormánynak, amely megalapozza a 2010-es euróbevezetést. Kóka János gazdasági miniszter szintén többször hangoztatta: a pannon puma képes a 2010-es céldátum megvalósítására.

A kormányfő és pénzügyminisztere közötti vita sokak szerint csupán szerepjáték. Gyurcsány a „népnek” beszél, Veres pedig a szakembereknek, a piacnak, de hogy mit is akarnak, illetve képesek tenni, valójában még nem tudják.

Mindenesetre az MSZP máris igyekszik eltolni magától a (kormányzati) felelősséget: tegnapi nyilatkozatukban bírálták Járai Zsigmond jegybankelnököt, aki a jövő évi költségvetés kapcsán nem rejtette véka alá véleményét, miszerint az csak egyre távolabb visz bennünket az eurótól. Az MSZP szerint különösen veszélyes, ha „olyan fontos posztot betöltő személyek is – mint például az MNB elnöke – elemző érvelés helyett politikai nyilatkozatokat tesznek.” A szocialisták szerint „elemezni kell, hogy az MNB elmúlt 3 éves monetáris politikája növelte, vagy csökkentette a csatlakozás esélyeit, és milyen monetáris politikára van szükség a tényleges csatlakozásig hátralévő időszakban.” (Emlékezetes: azért is az MNB-t hibáztatták, hogy a jegybank az európai bizottság elé tárta az autópálya-trükköket!)

A Magyarországon megjelenő angol nyelvű üzleti hetilap, a Budapest Business Journal ezzel szemben éppen Járait állítja Veres pénzügyminiszter elé pédaként: A lap szerint a miniszter „nem olyan embernek tűnik, aki végrehajtja a szükséges reformokat”. A BBJ élesen szembeállítja Veres személyét a jegybankelnökével, aki „épp azt csinálja, amiért alkalmazzák”. A jegyzet szerzője a lapban megjelent interjúra hivatkozva a következőképp jellemzi Járait: „Íme egy ember, aki keményen kitart küldetése mellett, aki ráadásul üdítően független a politikai befolyásoktól egy olyan országban, amely közismert a pártok közötti megosztottságáról és a korrupcióról”. A hetilap 10-ből 10-es osztályzatot adna az MNB elnökének teljesítményére, sőt még egy bónusszal is megtoldaná, mivel egy meglehetősen barátságtalan környezetben tevékenykedik. „Felkészültség, pragmatizmus és becsületesség. Veresnek példát kéne vennie”!

A Fidesz lényegében a 2010-es céldátumot tartaná elfogadhatónak, de mint tegnap Áder János megfogalmazta, nem tudják, mit tesznek majd, ha 2006-ban ők kerülnek kormányra, mivel nem lehet tudni, milyen állapotban lesz akkor a költségvetés, illetve, hogy nem derülnek-e ki újabb kormányzati trükkök.

Gazdaságkutatói modellek szerint 350 milliárd forintba kerülhet Magyarországnak az euró későbbi bevezetése, ám a számla elérheti a 2500 milliárd forintot is – attól függően milyen „növekedési áldozattal”, illetve mekkora halasztással számolunk – írta a Népszabadság nemrég.

A piac egyébként rögtön reagált a bizonytalanságra: esni kezdett a forint árfolyama, a tőzsdeindex pedig meredek zuhanásba kezdett. Elemzők szerint – a külső gazdasági-pénzügyi környezet változásai mellett – mindezekben komoly szerepet játszik a magyarországi bizonytalanság is.
(Forrás:privatbankar.hu, nol.hu, szdsz.hu, mno.hu)