A magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy 2010-re Magyarországon az euróval lehessen fizetni – jelentette ki Kóka János a Magyar Rádióban. A miniszter számokkal igyekezett bizonyítani állításait, kiemelve a 4 százalékos gazdasági növekedést, valamint azt, hogy Magyarországra áramlik a térségben a legtöbb működő tőke, és kétszer annyira nő az export, mint az import. A miniszter hozzátette, ugyanakkor a költségvetési intézmények működése, a „hatékonytalan” állam korlátozza a jól működő gazdaságot.
Mádi László fideszes politikus abban egyetértett Kókával, hogy a gazdaság alapvető paramétereiben jól működik, legalábbis a gazdaságon belül van egy jól működő, alapvetően exportorientált multinacionális szektor, ám a foglalkoztatásban nagyobb arányt képviselő, és alapvetően magyar piacra termelő kis- és középvállalkozói szektor már komoly gondokkal küzd, a körbetartozások nőnek, a csődhelyzetek szaporodnak. A magyar államháztartás romokban van az ellenzéki politikus szerint, három év alatt igazán érdemi előrelépés nem történt, nem átlátható az államháztartás helyzete. „Tehát nem tudjuk nemcsak azt, hogy mennyi, hanem azt sem, hogy mi mennyi” – mondta Mádi László.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Intézet vezérigazgató-helyettese szerint új költségvetési tervezet szükséges, mert ha a jelenlegi marad, akkor a 2010-es euróhoz legfeljebb a csoda segíthet hozzá. Ugyanígy vélekedett Bod Péter Ákos is, az MNB volt elnöke, aki az Info Rádióban kijelentette: az euró 2010-es bevezetéséhez csoda vagy krízis kell.
Herényi Károly, MDF-es politikus viszont már azt is csodának tartja, hogy a gazdaság egyáltalán normálisan működik. Herényi a Nap-keltében úgy fogalmazott, hogy hiába készült fel a gazdaság az euróhoz való csatlakozásra, ha a politika és a politika szereplői nem. Ráadásul a lakosságot sem készítették fel erre. Herényi szerint nem a politikusok „idióta ötleteit” kellene megvalósítani, hanem meg kellene hallgatni a szakembereket, akik szerint a jelenlegi költségvetési politikával lehetetlen teljesíteni a 2010-es céldátumot, ehhez szigorúbb költségvetésre lenne szükség, amelyet egyébként pártja támogatna. Enélkül a következő kormány – bármelyik párt győz is 2006-ban – sem tudja majd teljesíteni ezt az ígéretet.
Nem csupán a konkrét makromutatókat tekintve, de szellemileg is távolodunk az eurótól – vélekedett Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság keddi konferenciáján. Az elnök úgy vélte, hogy idén és jövőre semmiféle reform nem lesz, sőt az ellenkező irányba mutatnak a jelenlegi folyamatok.
A 2010-es euróbevezetéshez szükséges feltételeket nem képes teljesíteni a gazdaság, illetve a kormányzat 2007/2008-ban a jegybankelnök szerint. Ehhez másfél év alatt hozzávetőleg 1300 milliárd forinttal kellene megvágni a kiadásokat. Ehhez nagyon kemény reformok kellenének, amelyek végletesen megterhelnék a társadalmat, amelynek erre való felkészítésének nyomai sem láthatók, sőt ellenkező értelmű kommunikáció folyik.
Az eurót bevezetni tervező országok között Magyarország az egyetlen, amelyik egyetlen kritériumot sem teljesít, fogalmazott az elnök. Ez a hitelesség szempontjából is káros, és amennyiben két év múlva Románia és Bulgária is az EU tagországai között lesz, Budapest még hátrább kerülhet, mert Bulgária már most teljesíti a maastrichti elvárásokat.
Londoni elemzők Járaihoz hasonlóan vélekednek, a kormányzati nyilatkozatok ellenére is szkeptikusak a 2010-es céldátumot illetően. A jegybankelnökhöz hasonlóan ítéli meg a feltételek teljesíthetőségét a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a BNP Paribas is. Járai Zsigmond úgy véli, hogy a magyar gazdaság túlzottan is ki van szolgáltatva a nemzetközi kockázatvállalási hangulatnak, amelyben viszont – az amerikai egyensúlyi viszonyok, az unió strukturális reformjainak elmaradása és a kínai árfolyam-politika alapján – szinte törvényszerűen változás következik be.
(A hangulatváltozási folyamat hatása Magyarországon is érezhető, az utóbbi napokban igen ingadozó volt a tőzsde teljesítménye: csütörtökön és pénteken több mint 1500 pontos zuhanás volt megfigyelhető, míg hétfőn pozitív tartományban zárt az index, kedden ugyanakkor megint esés történt. A keddi esés oka az volt, hogy kisebb pánikot okozott a hazai piacon egy újabb amerikai makroadat: ezúttal a termelői árindex lett a vártnál jóval magasabb. A kora délután publikált 1,9 százalékos mutató hírére két órán belül közel 800 pontos zuhanáshoz vezetett az eladói nyomás, amelynek hátterében a felerősödött inflációs félelmek és kamatemelési várakozások álltak. Nem sokkal a mai nyitás után már 753 pontot zuhant a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, amely 3,67 százalékos csökkenést jelent!)
A jegybankelnök úgy vélte: bármilyen színezetű kormánya is legyen jövőre a választásokat követően az országnak, teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója által felvázolt forgatókönyv szerint megeshet, hogy ha a piac kényszerítené ki a kiigazítást, az „zuhanó forintot„ is eredményezhetne, ez pedig recesszióközeli állapotba vezethetné az országot.
(fn.hu, radio.hu, index.hu)
Rácz András
Megkapta az ukázt az általános iskolai történelemtanár a kijevi gazdáitól
