Feszültségek a kereskedelmi törvényjavaslat miatt

A versenytörvény és a polgári jog konfrontációját eredményezheti az elfogadásra váró kereskedelmi törvény hatodik paragráfusa, amely a piaci szereplők erőfölényét taglalja. A versenyhivatal szerint sem ártana szigorítani a gazdasági tárca által készített jogszabálytervezeten.

Az Országgyűlés előtt lévő kereskedelmi törvényjavaslat piaci erőfölénnyel foglalkozó része egyes jogászok szerint nincs összhangban sem a polgári jog, sem pedig a versenyjog érvényes rendelkezéseivel, így konfrontációt eredményezhet, ha jelenlegi formájában fogadják el az új jogszabályt – írja a Napi Gazdaság. A szakemberek szerint a tervezet szóhasználata szubjektív alkalmazáshoz vezethet, így a multinacionális vállalatok beszerzési körén kívül rekedt beszállítók sorozatos feljelentési hullámát vonhatja maga után. Erre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felkészült: számolnak azzal, hogy számos panasz, illetve bejelentés érkezik, főként a szabályok hatálybalépését követően.

A kereskedelmi jogászok szerint a kereskedelmi törvénytervezet piaci erőt taglaló része elfogadhatatlan helyzetet teremt azzal, hogy egyoldalú és indokolatlan védelmet adna az általa nem nevesített beszállítóknak, s ezzel áttételesen korlátozná a verseny szabadságát. Úgy vélik, a törvény e pontja normatív eszközökkel akar beavatkozni a piac működésébe; félő, hogy éppen a jogszabály miatt a multik központi beszerzéseiket más országokba helyezik át, minek folytán kis- és középvállalkozások nemcsak a magyar, hanem a regionális beszállítási szerződésektől is eleshetnek. Az előírások miatt csökkenhet a multik mozgástere az egyéb bevételi forrásoknál is, ami az árszínvonal növekedését okozhatja. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó GVH szakembere szerint annyira azért nem abszurd a törvénytervezet piaci erőt taglaló része, hogy az az árszínvonal emelkedését okozná, ugyanakkor ő is indokoltnak tartana néhány módosítást a jogszabálytervezeten.