Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában kiemelte, hogy a külpolitika célja nem lehet más, mint elősegíteni az ország biztonságát és a polgárok nyugalmát. A kormányfő leszögezte, hogy új fejezetet kívántak nyitni olyan országokkal, melyek korábban háttérbe szorultak. Ennek jegyében építették újra az orosz-magyar kapcsolatokat – közölte Gyurcsány, aki hozzátette: Magyarország számára Oroszország a világpolitikát befolyásoló tényező. A miniszterelnök szerint a vállalkozások és a gazdálkodók sínylették meg, hogy „fagyossá váltak” a kapcsolatok a két ország között 2002 előtt. A kormányfő hangsúlyozta, hogy harminc-negyven százalékkal bővült 2002 óta az Oroszországgal és a délkelet-ázsiai térséggel való külkereskedelmi kapcsolat.
Gyurcsány Ferenc szerint a külpolitikának az emberek dolgaival kell foglalkoznia. Hozzátette: ez a cél vezette a magyar küldöttséget az Egyesült Államokba. A miniszterelnök a tárgyalásairól elmondta: visszatér Magyarországra egy olyan vállalat, mely az elmúlt években vonult ki, míg egy másik tovább bővíti tevékenységét. Gyurcsány szerint kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabban az amerikai-magyar kapcsolatok, mint korábban.
A kormányfő közölte: áttörés volt a George Bush amerikai elnökkel való találkozás, mert nem arról volt szó, hogy az Egyesült Államoknak milyen szándékai vannak és mihez keres támogató partnert, hanem az amerikai elnök arra volt kíváncsi, Magyarországnak milyen szándékai vannak. „Oktalan és elhibázott volt az a politika, mely 2001 szeptembere után nem értette meg, hogy a terrortámadás miért nem csak politikai kérdés” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, majd hozzátette: az akkori miniszterelnöknek nem volt bátorsága szembe menni a radikálisokkal, „és azt mondani, nincs igazatok, amikor azt mondjátok, megérdemlik.”
A Száz lépés programjával kapcsolatban a kormányfő a föld biztonságát emelte ki. Gyurcsány Ferenc szerint folytatni kell a földért életjáradék programot, ennek a negyedik üteme hétezer embert érint majd. A miniszterelnök ismertette, hogy a kabinet szociális földprogram hirdetését tervezi, melynek részeként a Nemzeti Földalapból földeket kapnak az önkormányzatok, hogy a rászorulóknak és a földet megművelni kívánóknak adják át ezeket. A kormányfő leszögezte: hosszú hitelekkel és kamattámogatás mellett adják oda a földeket azoknak, akik azt megművelik, és felkérte Gráf Józsefet, hogy dolgozza ki ennek a programnak a részleteit, mivel növekedni kell a megművelt földnek is. (Emlékezetes, Gyurcsány még néhány napja ingyenes földosztásról beszélt – szerk.)
Áder: Gyurcsány megint nem mondott igazat
Áder János úgy reagált, hogy Gyurcsány Ferenc „ígéretszámlálója” tovább pörög, és 619-es szám öttel növekedett. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: valószínűleg ezeknek az ígéreteknek is az lesz a sorsuk, mint az eddigieknek, vagyis teljesítetlenül maradnak. Áder emlékeztett, hogy Medgyessy Péter is a magyar vidék felvirágoztatását ígérte.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányfő megint nem mondott igazat annak kapcsán, hogy a szeptember 11-i terrortámadások kapcsán az Orbán-kormány meggondolatlanul viselkedett, illetve, hogy kokettált a radikális jobboldallal. Áder ismertette, hogy 2001-ben a kormány kezdeményezésére országgyűlési határozatot fogadtak el, melyben elítélték az Egyesült Államokat ért támadásokat, illetve azt, hogy indokot keresnek erre a támadás megbélyegzése helyett. A fideszes politikus közölte: Gyurcsány Ferenc megsértette ennek a határozatnak azt a pontját, melyben elítélik, hogy a terrorcselekményt pártpolitikai célnak rendeljék alá. Áder szerint a kormányfőnek fontosabb volt politikai ellenfelének támadása, mint a hozzátartozók érzéseinek tiszteletben tartása, ezért bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferencet, majd átadta a miniszterelnöknek az említett dokumentumokat.
Eörsi: Javítani kell az ellenzék kapcsolatait az Egyesült Államokkal
A liberálisok számára az Egyesült Államok a demokrácia, az alkotmányosság őshazája, a szabadság jelképe – fogalmazott Eöris Mátyás (SZDSZ). Mint hangoztatta, nem felejtik el, hogy az USA politikája és gazdasági ereje együtt vezetett a Szovjetunió összeomlásához, és ezzel Magyarország függetlenségének kivívásához. Az Egyesült Államok a világ legerősebb gazdasági hatalma, a legtöbb tőke Magyarországra innen érkezik – tette hozzá a politikus, hangsúlyozva: az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseink egyike. Úgy vélte, mind Európa, mind Magyarország biztonságát valójában az USA garantálhatja, ezért számunkra nemcsak az amerikai kapcsolatok, hanem az európai uniós politikánk egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen a transzatlanti kapcsolatok erősítése. Magyarország eddig alárendelt viszonyban volt, most az Egyesült Államokkal politikailag egyenrangú viszonyban van – fogalmazott Eörsi Mátyás.
Véleménye szerint az ellenzék kapcsolatai az Egyesült Államokkal a „padlón vannak„, és nemzeti érdek, hogy a Fidesz kapcsolatai az USA-val megjavuljanak. Ehhez a szabadság, a demokrácia és a piacgazdaság hangján kell beszélni – fogalmazott. Eörsi örömének adott hangot, hogy a miniszterelnök delegációjának Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is tagja volt. Ez azt az üzenetet jelenti, hogy amit elértünk, azt közösen értük el, illetve hogy az MSZP és az SZDSZ arra készül, hogy jövőre együtt folytassa a munkát – mondta a politikus.
Magda Sándor: Fontos az ország nemzetközi elfogadottsága
Magyarország illetve a magyar mezőgazdaság versenyképessége mindig nemzetközi elfogadottságán is múlott – vélekedett Magda Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Mint mondta, Kölnben a nemzetközi élelmiszerkiállításon azt tapasztalta, hogy Európában Magyarországot a kiemelt agrárországok közé sorolják, és azt várják, hogy pár éven belül Európa motorja legyen. A versenyképességnek egyre inkább azok az értékei fogalmazódnak meg, mint amit a kormány hirdet: a minőség, mennyiség és az integráció – tette hozzá. Ehhez az kell, hogy Magyarország mindenkori miniszterelnöke olyan politikát folytasson, amely az ország nemzetközi elfogadottságát biztosítja – fogalmazott Magda Sándor, aki ezért tartja fontosnak, hogy az Egyesült Államokkal baráti, emberi kapcsolat alakuljon ki.
Herényi: A diplomácia kevés lesz a hátrányok leküzdésében, ha nem vezetjük be 2010-ben az eurót
Herényi Károly, MDF frakcióvezetője örvendetesnek nevezte, hogy a miniszterelnök delegációja az Egyesült Államokban járt, mert valóban szolgálja azt a képet, amely Magyarország biztonságát sugallja, ám van egy másik dimenziója is a történetnek, a biztonságnak, a rólunk kialakult képnek, ez pedig az, hogy itthon mi történik, teljesülnek-e ígéreteink, vállalásaink – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Herényi Károly hangsúlyozta, hogy rendkívüli hátrányokkal járna, ha nem csatlakoznánk 2010-ben az eurózónához. Ha a 2010-re ígért eurózónához való csatlakozás csúszik, nem biztos, hogy ezek a diplomáciai erőfeszítések képesek lesznek a negatívum ellensúlyozására, valószínűleg nem lesznek elegendőek – fogalmazott a frakcióvezető. Míg a rendszerváltás idején olyan kép alakult ki rólunk, hogy a csatlakozni kívánó országok közül hazánk a legesélyesebb, most sereghajtók vagyunk. Az eurózónához való csatlakozásban meg fogja előzni hazánkat Szlovénia, Észtország és Lettország is – mutatott rá Herényi Károly, aki úgy vélte, többet kellene törődni nemzeti érdekeink védelmével, és nemzeti identitásunk erősítésével.
Gyurcsány Ferenc: A politika hitelességét a mögötte álló ember képes megteremteni
– Átérzem azt az érzékenységet, amellyel a nagyobbik ellenzéki párt vezetője arra a kritikára reagál, amelyet nem én, hanem az Egyesült Államok fogalmaz meg – mondta viszontválaszában Gyurcsány Ferenc. A kormányfő úgy vélte, a politika hitelességét a mögötte álló ember képes megteremteni. – Lehet elbújni határozatok mögé, hivatalos pártdokumentumok mögé, de ez nem helyettesíti azt, hogy valaki megszólaljon akkor, amikor az USA budapesti nagykövetét, Nancy Goodman Brinkert az éppen kormányon lévő párthoz nagyon közel álló Magyar Rádió elnöke brekegőnek minősíti. Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy nem emelt senki szót az ellen, hogy az V. kerületben a Fidesz képviselői – köztük Rogán Antal – együttműködnek a MIÉP-pel és a Jobbikkal. Van, amit egy demokratikus párt nem tesz meg. Szélsőséges radikálisokkal nem működünk együtt a hatalomért – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A kormányfő megemlítette azt is, hogy a magyar csapatok iraki kivonásakor ”befolyásos amerikai hivatalos tényezők„ többször is felhívták a Fidesz elnökét arra kérve, fogadja el a kormány kompromisszumát, és csak a választások után vonják ki a magyar csapatokat, az ellenzéki pártelnök azonban azt mondta, nem érdekes, mi a szövetségek érdeke. – Nem találtam a dokumentumokban olyan mondatot, hogy Orbán Viktor azt mondta volna, nem kér Csurka Istvánból, a MIÉP-ből, Csurka mondatait visszautasítom – tette hozzá a miniszterelnök, majd a dokumentumokat visszaadta Áder Jánosnak. Áder következő felszólalásában megjegyezte: a kormány javaslatára született a már említett országgyűlési határozat.
Rogán Antal (Fidesz) személyes érintettség okán felszólalt, s azt mondta: az V. kerületben többször volt olyan eset, amikor a Fidesz nem szavazott meg iskolaösszevonási ügyeket, ekkor Steiner Pál MSZP-s polgármester a MIÉP- és a Jobbik-frakcióval működött együtt. Hozzáfűzte: amennyiben ezért Steiner Pált a miniszterelnök megrója a parlamentben, ő is levonja a konzekvenciát.
Nincs semmiféle együttműködés Budapest V. kerületében az MSZP és a MIÉP-frakció között – mondta Steiner Pál, a kerület szocialista polgármestere a távirati irodának. Steiner Pál szerint az előfordulhat, hogy egy önkormányzati ügy eldöntésében politikailag nem egy táborba tartozó erők együtt szavaznak, de nem hiszi, hogy például a Szemere utcai iskola ügyében van jobboldali vagy baloldali álláspont. Hozzáfűzte: ebben az esetben valóban előfordult ilyen szavazási magatartás.
Áder János a kormány ígérethalmazáról és a gázáremelésről
– Lendvai Ildikóval szeretnék egyetérteni – mondta Áder János napirend előtti felszólalásában. – Az elmúlt hét végén a frakcióvezető a Népszavának a következőket mondta: „nem szabad túlígérni magunkat. Jobb megmondani, mennyit tudunk teljesíteni, és azt be is kell tartani. Szerintem az őszinteség lesz a nyerő a mostani választásokon”. A fideszes képviselő közölte: egyetért az MSZP frakcióvezetőjével, ugyanakkor szerinte felmerül a kérdés, hogy miként értelmezzük Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az egy héttel ezelőtti szavait, miszerint „nem engedjük, hogy a lakosság által fizetett gázárak növekedjenek, egy fillérrel sem fognak nőni”. Áder János arról érdeklődött, hogy meddig nem lesz lakossági gázáremelés, egy hónapig, az év végéig, a választási kampányig, a következő év végéig, esetleg a következő öt évig. Szerinte azért indokolt ez a kérdés, mert az MSZP plakátján a következő szerepel: „Garantáljuk: nem lesz gázáremelés”.
Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter azt ígérte, hogy húsz évig nem fogják emelni a gáz árát. Szólt arról is, hogy a jelenlegi miniszterelnök tavaly szeptember 1-jén Székesfehérváron egy lakossági fórumon a következőket mondta: „szerintem az ellenzék akar gázárat emelni, olyan sokat beszélnek róla. Azt hiszem, nagyon mély vágy van bennük a válság iránt. Rossz hírem van nekik, nincs válság, nem lesz gázáremelés”.
Áder János kiemelte: ehhez képest a valóság az, hogy az elmúlt időszakban az 1500 köbméter alatt fogyasztók számára 22 százalékkal, a 3000 köbméter alatt fogyasztók számára 31 százalékkal, és a 3000 köbméter felett fogyasztók számára 67 százalékkal emelkedett a gáz ára. „Önök szeretnek ígérgetni. Tudja: 619. Ennyi ígéret volt 2002-ben” – mondta a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Ferencnek a parlamentben. Hozzáfűzte: „most ismét választások jönnek, és most önök újra ígérgetnek. De hogyha a korábbi igéretüket nem teljesítették, akkor hogyan fogják teljesíteni a következő időszakra vonatkozó ígéreteket?” – tette fel a kérdést a fideszes politikus.
Szólt arról is, hogy Kuncze Gábor a Nemzeti Petíció aláíróit egy kommunista program támogatóinak minősítette. Pedig ők kevesebbet kértek, csupán azt, hogy az infláció mértékét ne haladja meg a gázár emelkedése. Gyurcsány Ferenc egy héttel ezelőtt többet ígért, miszerint egy fillérrel sem fog nőni a gázár – közölte Áder János, aki feltette a kérdést, hogy vajon Kuncze Gábor ezek után hogyan minősítené Gyurcsány Ferenc szavait.
A politikus kérdésére nem kapott választ, mivel a kormányoldal részéről senki nem kívánt reagálni Áder napirend előtti felszólalására.
Szijjártó: Csalt-e adót Gyurcsány cége?
– Gyurcsány szerint nem, ám mégsem kíván odahatni, hogy a meggazdagodását vizsgáló bizottság megkaphassa az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. Pedig Gyurcsány állítja: uszodáját illetően a testület az illetékes. Szijjártó Péter azokkal a sajtóközlésekkel kapcsolatban intézett azonnali kérdést Gyurcsány Ferenchez, melyek adócsalás vádjával illetik a miniszterelnök egyik, azóta már megszűnt cégét. Szijjártó Péter szerint a kormányfő ahelyett, hogy színt vallott volna az ügyben, politikai támadást emlegetett.
Elmondása szerint Gyurcsány Ferenc nem cáfolta, hogy a villán a 90-es évek elején több tízmillió forintos átalakítást végeztek el, aminek eredményeként uszodát és fitneszközpontot hoztak létre.
Közlése szerint a kormányfő azt sem cáfolta, hogy a beruházás értéke az említett cég könyveiben jelent meg, valamint hogy a beruházással a vállalkozás társasági adóját csökkentette.
Érte kár a magyar államot, a költségvetést az adómegkerülés, a visszaigénylés miatt? – kérdezte Szijjártó Péter.
Gyurcsány Ferenc válaszában mindössze annyit mondott, hogy nem. Szijjártó Péter viszontválaszában úgy fogalmazott, ha ennyire biztos a miniszterelnök magában, úgy járjon közbe, hogy az üggyel kapcsolatos – illetékhivataltól, a cégbíróságtól és az Altustól származó – dokumentumokat az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság tagjai megkaphassák. Gyurcsány Ferenc erre úgy reagált, hogy ő nem a bizottság tagja, ezért Szijjártó Péter a testülethez forduljon kérdéseivel.
Fidesz: Lesz-e vizsgálat az önkormányzatok napján történt rendőri zaklatások ügyében?
Kontrát Károly az azonnali kérdések órájában az önkormányzatok napján történt rendőrségi zaklatások ügyében fogalmazott meg kérdéseket Lamperth Mónikának. A politikus a Kossuth téren történeteket felidézve elmondta, a tüntetők mindössze arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy jóval kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok a szükségesnél – írja a Fidesz honlapja.
A résztvevőket azonban civil ruhás rendőrök zaklatták és megfenyegették, transzparenseiket elvették – hangoztatta Kontrát, aki beszédében arra volt kíváncsi, a belügyminiszter vajon egyetért-e ezzel a rendőri intézkedéssel, továbbá azt tudakolta, ki adott utasítást erre a demokráciaellenes rendelkezésre. Lesz-e vizsgálat az ügyben? – tette fel kérdését végül Kontrát.
Lamperth Mónika válaszában azt vallotta: senki nem bántott senkit. Kért tájékoztatást is – hangoztatta –, de abból kiderült, rendőri intézkedésre nem került sor a rendezvényen. Hozzáfűzte: feljelentés az ügyben nem érkezett.
Kontrát Károly viszontválaszában kiemelte, hogy az említett jelentést sosem látta, és szomorúnak nevezte, hogy Magyarországon sérül a szabad véleménynyilvánítás joga. A belügyminiszter válaszát a politikus nem fogadta el.
Tovább drágulnak az „ingyenes” gyógyszerek?
Frajna Imre fideszes képviselő azonnali kérésében Medgyesy Péter Egyetértésben a nemzettel című programjára emlékeztetett, amelyben a szívbetegek és a csontritkulásban szenvedők gyógyszereinek ingyenességét ígérte meg. Ehhez képest ma vannak olyanok, akik 60-70 százalékkal is többet fizetnek gyógyszereikért, mint akkoriban – mondta.
A politikus hangsúlyozta, hogy az állam gyógyszerkiadásai megduplázódtak, miközben a betegek terhei 50 százalékkal nőttek.
Várható-e, hogy jövőre nem nőnek a betegek terhei? – kérdezte a honatya.
Nem „folyamatosan” fogja emelni a gyógyszerek árát jövőre a „szocialista-liberalista” kormány – derült ki Rácz miniszter Frajna Imre kérdésére adott válaszából. Rácz Jenő egészségügyi miniszter örül, hogy elmondhatja, „a szocialista-liberalista” kormány többet költ ezen a téren, mint elődje. Azonban – mint kifejtette – „ingyen gyógyszer nincs, ezért valakinek fizetnie kell”.
Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt – a Fidesz az alkotmánybírósághoz fordul
Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz. A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.
209 igen és 106 nem szavazattal az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy 2006-tól átálljunk a bolognai típusú képzésre. Ennek lényege, hogy a hagyományos főiskolai és egyetemi rendszer helyett három egymásra épülő szint lenne. Először a három- vagy négyéves bachelor képzésre iratkozhatnának be a diákok. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, melynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.
A bolognai rendszer bevezetését 1999-ben vállalta Magyarország, amikor 30 európai országgal együtt csatlakozott a bolognai nyilatkozathoz, amelynek célja az egységes európai felsőoktatás kialakítása. Az új felsőoktatási törvény ehhez a nyilatkozathoz igazodott, de Mádl Ferenc volt köztársasági elnök alkotmányosan aggályosnak tartotta egyes pontjait, ezért májusban elküldte véleményezésre az Alkotmánybírósághoz, ahol azóta sem született döntés az ügyben.
Két képviselő, az SZDSZ-es Gusztos Péter és az MSZP-s Szabó Zoltán augusztus végén módosító indítványt nyújtott be a régi, de még érvényben lévő felsőoktatási törvényhez. Az előterjesztés a kormányt hatalmazza fel a képzési rendszer részleteinek szabályozására.
„A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a felsőoktatási törvényt” – jelentette ki Pokorni Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A Fidesz egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozik, mely szerint kormányrendeletben nem, csak törvényben lehet szabályozni az új képzési struktúrát.
baloldal
Politikai földrengés Berlinben: A CDU/CSU nemet mondott a baloldal bírói puccsára + videó
