A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) információi szerint Magyarországon a helyi adók száma 120 fölé tehető, ezek között egyaránt található kizárólag kereskedelmi, és önkormányzat által támogatott is. E rádiók a médiatörvény szerint olyan műsorszolgáltatók, melyek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos, vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él. Ezek mellett 25 körzeti rádiócsatorna is működik, melyek a törvényi szabályozás szerint olyan műsorszolgáltatást végeznek, amelynek vételkörzete meghaladja a helyinél megszabottat, de területén az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.
Egy újonnan induló helyi rádió pályázaton szerezhet frekvenciát. Ilyen pályázatokat az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) írhat ki, az ezekhez szükséges frekvenciatervek előkészítésében a Nemzeti Hírközlési Hatóság is részt vesz. A sugárzási jog odaítélésnél sokat számítanak a pályázó korábbi, a médiában szerzett tapasztalatai, illetve a várható programról készített tervek.
Sikeres pályázás után kezdődhet meg a műsorszórás és a harc a sikerességért, az így történő fennmaradásért.
A kifejezetten kereskedelmi célú helyi rádiókat megfigyelve megállapítható, hogy egy-egy megyeszékhely nagyságú városban is csak ritkán található kettőnél több ilyen adó. Ezt a számot legfőképp a helyi hirdetési piac alakítja ki. Csak egy nagyobb város hallgatósága mellett tud ugyanis fennmaradni több helyi kereskedelmi rádió az országos vételkörzetű „nagyok” mellett.
A műsorkínálatot áttekintve megfigyelhető, hogy a helyi kereskedelmiek értelemszerűen a szűkebb környezetük információival, történéseivel bővítik ki híradásaikat, nem ritkák az egyes rétegigények kielégítésére létrehozott specifikus műsorok sem.
Másodfokúra mérsékelték a harmadfokú meteorológiai riasztásokat
