Időzített bomba a BKV

Aggasztó a budapesti közlekedési vállalat anyagi helyzete városházi politikusok szerint. Ha nem kap hamarosan segítséget, rövid időn belül csődbe mehet a BKV. A főváros az államra vár, onnan azonban nem számíthat több támogatásra. Miközben összeomlás fenyegeti céget, Aba Botondnak ma újra megszavazhatják tavalyi „sikeres" munkájáért a 20 millió forintos prémiumot.

Miközben városházi politikusok időzett bombaként és kemény dióként jellemzik a BKV egyre aggasztóbb anyagi helyzetét, Aba Botond BKV-vezérigazgató az előző évekhez hasonló összegű, csaknem húszmillió forint prémiumot kaphat a tavalyi munkája után. A Népszabadság meg nem erősített információi szerint erről dönt mai, zárt ülésén a városháza tulajdonosi bizottsága. A BKV tavaszi, jogtalannak ítélt járatritkítás miatt ugyan kilátásba helyezték, hogy Aba prémiumának húsz százalékát megvonják, a Népszabadság azonban úgy tudja: a bizottság elé kerülő javaslatban nagyjából ugyanennyivel meg is emelnék az elérhető jutalom összegét, így az a levonás után is annyi maradna, mint tavaly.

A közlekedési vállalat az idei évet várhatóan negyvenmilliárd forintos mínusszal zárja. Az első félév vesztesége elérte a 13,7 milliárd forintot, ez 14 százalékkal több a tervezettnél. Míg a főváros arra vár, hogy az állam mégis ad pénzt a vállalatnak, Veres János pénzügyminiszter a napokban fejtette ki, hogy ez kizárt, hiszen a nagyvárosi tömegközlekedés támogatására szolgáló 15 milliárd forintos országos keret zömét is a BKV kapja, illetve az állam garanciát vállalt a cég ugyanekkora összegű hitelfelvételéhez is.

Szálka Miklós, a BKV felügyelőbizottságának ellenzéki tagja úgy véli, ha senki sem dob mentőövet a cégnek, a közlekedési vállalat jövő tavasszal csődbe megy. Szálka szerint a hiánynak elsősorban az az oka, hogy a főváros – mint a BKV gazdája, és mint a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelője – az idén egy fillért sem adott a vállalat működésére. Az előző évek három, illetve ötmilliárd forintos apanázsa is kevés volt. Összesen húszmilliárd forint hiányzik a BKV kasszájából a főváros miatt – mondta Szálka, aki úgy véli, két-hárommilliárd forint pluszhoz juthatna a cég, ha visszaigényelhetné az üzemanyag jövedéki adóját. Segítséget jelentene az is, ha az állam fizetné a Budapest közigazgatási határát átlépő HÉV-vonalak működtetését és fejlesztését.

Szakemberek szerint nem lenne megoldás a járatok megszüntetése, ritkítása és a leépítés sem. A főváros tíz vagy akár húsz százalékkal megemelhetné a jegyárakat, ezt azonban a választás évében aligha merik megkockáztatni. Sokáig azonban nem halasztható egy ilyen lépés, hiszen egy korábban készült belső BKV-anyag szerint a legoptimistább esetben is csak két év kell még ahhoz, hogy a bérlet és a jegy ára átlépje a lélektani tízezer, illetve háromszáz forintos határt. A díjemelés ráadásul egy ponton túl visszaüt, mert többen bliccelnek, mint ahányan megveszik a szelvényeket. Miként Kupper András tegnapi sajtótájékoztaján rámutatott: a díjemelés miatt nyolc százalékkal csökkent az utasok száma és napi 80 ezerrel kevesebben választják a tömegközlekedést. A fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője közölte: a csődközelben vergődő cég első félévi gazdasági teljesítménye mintegy kétmilliárd forinttal rosszabb a tervezettnél a jegyáremelés miatt.

Az első félévben a menetdíjakból a tervezettnél 2,5 milliárddal kevesebb folyt be. Ezt Menyhért László, a BKV vezérigazgató-helyettese azzal magyarázta, hogy jóval kevesebb dolgozói bérletet adtak el. Elismerte, hogy 8 százalékos utasvesztésük van, „a valóságban„ azonban csak 2-3 százalékos ez a szám – fogalmazott.

---