Jeszenszky Géza, az Orbán-kormány washingtoni nagykövete,
volt külügyminiszter: Nem akarok kicsinyesnek tűnni, de a hazai média egy részében további félrevezető állítások jelentek meg a mostani látogatás kapcsán. Egy újság kiemelte, hogy Gyurcsánynak az elnöknél most 50 perc jutott a korábbi (nyilván Orbánnak nyújtott) 10 és 30 perccel szemben. Nem szólva Antall József 1990-es hivatalos, majd 1991-es munkalátogatásának a mostanit jóval meghaladó időtartamáról, Orbán Viktor 1998-ban legalább 40 percet töltött Clintonnal az ovális teremben, 2001. május 1-jén pedig az alelnöki találkozóra betoppanó Bush jó félórát beszélgetett a magyar küldöttséggel. Azt is felemlítették, hogy Magyarország milyen nagy szerepet vitt az ukrán narancsos forradalomban. Ez sajnos nem igaz. A látszat épp az ellenkezőjét, Janukovics támogatását mutatta, Juscsenko mellett egy szó sem hangzott el. Viszont az Orbán-kormány valóban tevőleges szerepet vitt Milosevics megbuktatásában az úgynevezett szegedi folyamattal, a szerbiai önkormányzatok támogatásával. Arról is most olvastam, milyen remek angolsággal beszél a miniszterelnök. Én eddig inkább az ellenkezőjéről hallottam, és tény, hogy az amerikai sajtónak magyarul nyilatkozott. Azt viszont tanúsíthatom, hogy Orbán kiválóan tud angolul, ráadásul tömör, lényegbevágó és szellemes módon beszél. Külföldön nem azt szokta mondani, ami mindenkinek tetszik vagy amivel mindenki csak egyetérteni tud, hanem azt, ami számunkra fontos, érdekünkben áll. Nagyra van a kormánypárti média a látogatás protokolláris külsőségeivel is. Az Antall-látogatásokat már említettem, de nem tudok róla, hogy most Bush kikísérte volna Gyurcsányt a Fehér Ház kapujáig, és ott rögtönzött sajtóértekezletet tartott volna vele – pedig az igazán fontos munkalátogatásoknak ez része.
(Magyar Nemzet, 2005. október 13.)

Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában