Jelentős visszafogottság tapasztalható a minimálbér kérdésében a kormány saját, korábbi álláspontjához képest. A bérminimumok mérséklését valószínűleg az a hatástanulmány is ösztönözte, amely ágazatonként, cégnagyság szerint és régiós bontásban elemezte a háromfokozatú minimálbér bevezetését. A személyi alapbérek és a besorolások alapján készült kalkuláció szerint ugyanis a minimálbér 63 ezer forintra emelése 36, a középfokúak és a szakképzettek garantált bére további 32 milliárd forint többletkiadást jelentene a vállalkozásoknak – írja a Világgazdaság.
A munkaügyi tárca számításai szerint összesen 380 ezer embert érint a képzettséghez kötött minimálbér. Többségük – 317 ezer ember – szakképzett- és diplomás-alapfizetése jelenleg még a jövő évre javasolt minimálbért sem éri el. Összesen 19 ezer diplomás alapfizetése ennél is kevesebb. Mégsem ők, hanem a kormány járna jól a differenciált minimálbérrel – állítják a lap által megkérdezett munkaadók. A szürkegazdaság közép-, illetve felsőfokú foglalkoztatottjai ugyanis továbbra is zsebbe kapják majd a pénzt, ami az emelkedő bérminimum miatt várhatóan kevesebb lesz, ám az utánuk fizetendő közterhek az államkasszát gazdagítják. Különösen, hogy a bérminimum csak a minimálbér összegéig lesz adómentes, a felette lévő rész után szja-t fizet a dolgozó.
A differenciált legkisebb kereset a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítő cégeknél kevésbé okozna megpróbáltatást, itt fél százalékkal sem növekedne az éves bértömeg. Hasonlóan alakulna a teher a vegyianyag-, a villamosgép-, műszer-, valamint a járműgyártóknál. Aggódhatnak viszont a textilipar, a bőrgyártás és a vendéglátás munkaadói, itt ugyanis a garantált bérminimumok miatt a vállalkozásoknak három százalékkal kellene többet szánniuk a fizetésekre az ideinél.
A régiók közül Közép-Magyarország foglalkoztatóinál kell a legtöbb, összesen 120 ezer dolgozó alapfizetését korrigálni. Közülük százezren most is 63 ezer forint alatt keresnek. Az arányok alapján mégis az Alföld és a Dél-Dunántúl a problémásabb, az összes alkalmazotthoz képest ugyanis kifejezetten magas az alacsony keresetűek száma.
Míg a legalább ezerfős cégek mindössze húszezer dolgozó bérét lesznek kénytelenek emelni, addig a kisvállalkozások jövő évi bérgazdálkodása jócskán megsínyli az emelést. Az 5–50 fős vállalkozásoknál például közel 264 ezer alkalmazott fizetését kell korrigálni. A lapunknak név nélkül nyilatkozó munkaadók szerint főleg a kisvállalkozásoknál fordul majd elő, hogy munkaköröket sorolnak át, így kevesebb posztra kell diplomást alkalmazniuk. Ám ez épp a felsőfokú végzettségűek elhelyezkedését korlátozza tovább. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók „papíron” részmunkaidősek lesznek, így a foglalkoztatójuk spórolni tud a havi fixen.
A kormány szolidabb elképzelése már nem határozza meg összegre pontosan a garantált bérminimumokat, csak a minimálbérhez igazított arányát. Így a középfokú 10, a felsőfokú legkisebb kereset 20 százalékkal lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér.
15 apró lépés az érdekegyeztető tanácstól
15 apró lépés. Így lehetne összegezni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban eddig elért részeredményt, de abban ami a leglényegesebb, nincs haladás. A munkaadók szerint a kormány megszegi írásban vállalat kötelezettségét, hogy januártól megszünteti az egészségügyi hozzájárulást, és még mindig nem mond lesz Európai Unióban elfogadhatatlan iparűzési adóról.
Az élő munka terhei egyáltalán nem csökkennek, így a vállalkozások nem tudják növelni a versenyképességet és a foglalkoztatottak számát, vagyis többen maradhatnak munka nélkül. A munkavállalói oldal fő kifogása, hogy a kormány elzárkózik az általuk indítványozott négykulcsos személyi jövedelemadó táblázattól, holott ez nemcsak igazságosabbá tenné az elosztást, hanem számítások szerint az adóbevételek összegét is növelné. Véleményük szerint a legalacsonyabb adókulcs felső határát nem 50, hanem 500 ezerrel, tehát 2 millióra kellene emelni, akkor az átlagbér is így adózna.
Amiben most megegyeztek az, hogy a béren kívüli juttatások 400 ezer forintig lesznek adómentesek, az önkéntes nyugdíjbiztosítás munkaadói támogatása a szakképzés és idegen nyelvi képzés, valamint a helyi utazási bérlet költsége nem adózik, az iskolakezdési támogatás gyerekenként 19 ezer forintig lesz adómentes.
Az egyéni vállalkozók 5 évenként adómentesen adhatnak egymillió forint lakástámogatást. Az üzemanyagnorma 3 helyett 9 forint lesz kilométerenként, és emelkedik a napidíj.
Megállapodtak, hogy ezután hetente tárgyalnak, jövő héten a bérekről. Heves vita várható mert a munkáltatók és az autonóm szakszervezetek is tiltakoznak, hogy a kormány el akarja venni tőlük a megállapodás jogát, és maga kívánja diktálni a minimálbér összegét. Megfigyelők szerint ez esetleg választási fogás.
Világgazdaság, Magyar Rádió
Kapu Tibor
Megható pillanatokat élt át Kapu Tibor Houstonban
