A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója az eddigi adatok alapján azt valószínűsíti, hogy a madárinfluenza terjedése nem a vadmadarak vonulásához közhető – sokkal inkább az derült ki, hogy a vadmadarak fertőződése is a házi madarakkal való érintkezés kapcsán történt meg – mondta Sándor István a Magyar Rádiónak. A szakember hangsúlyozta: a betegség nagyon gyors lefolyású, és az esetek nagy százalékában halálos. Egy vonuló vándormadár, amely egyébként is rendkívüli mértékben feléli az energiáit, egy ilyen fertőzés kapcsán szinte egy-két nap alatt elpusztul – magyarázta Sándor István.
– Elemezve a betegség terjedését, az derült ki, hogy nem a madarak észak-déli irányú vonulása, hanem a nemzetközi kereskedelem kelet-nyugati irányait követve terjed a betegség, tehát nagyon úgy tűnik, hogy inkább az emberi szállítmányozás és egyéb emberi mozgásokhoz, szállításokhoz lehet köze a terjedésnek. Nyilván a lehetőségét kizárni nem lehet, én a vadmadarakkal való összefüggést kicsit túlzónak érzem – jelentette ki a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület azt hangsúlyozza korábbi közleményében: nincs példa arra, hogy a vírus fertőzött vad madarakról átadódott volna emberre; az eddigi humán megbetegedések a Délkelet-ázsiai zsúfolt baromfitelepeken a fertőzött szárnyassal való közvetlen kapcsolatra vezethetők vissza. A közlemény szerint szeptember végéig három vonuló madárfajban mutatták ki a magas patogenitású (megbetegítő képességű vírusfertőzést. Ám sem az indiai lúd, sem a halászsirály, illetve a barnafejű sirály nem figyelhető meg rendszeresen Európában.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
