Külföldre távoznak a kutatók, további munkaerőt veszít az egészségügy, s a matematikusok, a fizikusok, a pályakezdő informatikusok és a mérnökök is az agyelszívás alanyai lehetnek – derül ki egy friss kutatásból, amely 800 vállalat válaszai alapján vizsgálta a dolgozói mobilitás hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatását. Míg a felsőfokú végzettségűek közül 23 ezren próbálnák ki magukat más országban, addig a szakmunkások három százaléka, vagyis 64 ezer fő fontolgatja a külföldi álláskeresést. Egy a KSH-GKI által kalkulált migrációs potenciál szerint a munkaképes korú népesség 4 százaléka, vagyis összesen 300 ezer fő gondolkodik itthon a külföldi munkavállalásról. Közülük 158 ezren fontolgatják közepes, illetve komoly szándékkal a távozást.
Egyensúlyát veszítheti a hazai álláspiac, mivel az uniós munka épp azokat a kvalifikált kútfőket vonzza, akikből itthon is kevés van, vagy a versenyképesség tekintetében nagy szükség lenne rájuk. A kutatók közül nem a tapasztalt, tudományos fokozatot szerzettek mennek el és maradnak külföldön, hanem a fiatalabbak.
Az álláspiac a munkaerő beáramlása miatt is billeg. Bár a külföldiek legális alkalmazása a legtöbb szakmában hiányt pótol, a feketemunka, illetve a kontroll nélküli migráció komoly feszültségeket okozhat. Leginkább a kereskedelmi vállalatok, illetve a szálloda- és a vendéglátó-ipari cégek alkalmaznak külföldi dolgozókat. Az áruházláncok, a bevásárlóközpontok számának emelkedése, a vendéglátóipar fejlődése is bővülő külföldi foglalkoztatással jár, itt főleg az olcsó román, ukrán, szerb munkaerő a keresett. Míg az iparban, ezen belül a gépiparban átlagosan minden tizedik cégnél dolgoznak külföldiek, ez a fémfeldolgozásban minden hatodik cég esetében igaz.
A tanulmányból kiderült, hogy igen magas a külföldi vezetők aránya a kereskedelemben, az iparon belül a vegyiparban, főleg Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Órák óta várt a klinikán, de nem is sejtette, hogy ilyesmi megtörténhet vele
