Vírusok okozták az indián népek eltűnését?

A Der Spiegel egy az európai foglalás előtti Amerikával foglalkozó könyvet mutat be, amely szerint a „koszos hódítók" bacilusai miatt indiánok milliói estek áldozatul, mielőtt valaha is láttak volna egy sápadt arcút. – A huszadik század totalitárius korszakát egy megszállt nemzet szemszögéből dolgozza fel a Terror Háza – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

2005. 10. 20. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Jörg Blech Koszos hódítók című írásában mutat be egy az európai foglalás előtti Amerikával foglalkozó könyvet. (Charles C. Mann: 1491– New Revelations of the Americas Before Columbus címmel).

Az Egyesült Államokban, ahol kevés őslakó élte túl a foglalást, az első amerikaiakat a mai napig primitív vadászokként és gyűjtögetőként ábrázolják- panaszolja a szerző. Gyermekeit az iskolában arra, a már meghaladott indiánképre tanították, mely szerint a későbbi rézbőrűek ősei 14 ezer évvel ezelőtt érkeztek Szibériából Alaszkán keresztül Amerikába. Akik – kivéve talán az inkákat, majákat és aztékokat – nem sokra vitték.

A fehér ember megjelenése előtt – így szól a történész George Bancroft (1800 – 1891) népszerű és máig ható álláspontja –, Észak-Amerika „egy terméketlen pusztaság” volt. Az indiánok nem voltak mások, mint „néhány, elszórt törzsben élő gyenge barbár csoport”. A massachusetti Bay Colony első pecsétjén például egy ágyékkötős bennszülött látható, aki így kiállt, „gyertek ide segítsetek rajtunk.” Charles C. Mann szerint a hódítók körülményesen tölthető muskétáikkal reménytelen hátrányban voltak az indián íjászokkal szemben – de rendelkezetek egy olyan fegyverrel, amiről maguk sem tudtak: különböző betegséget terjesztő vírusokkal.

Egy francia hajó süllyedt el Cape Cod kilométer hosszú homokpadjai előtt. Az indiánok befogadták a túlélőket és elosztották őket falvaikban – s így betegséget terjesztő idegent hoztak maguk közé. A fertőzés, vélhetően a hepatitis, rendkívüli gyorsasággal terjedt el az őslakosok között. 1616-1619 közötti időben valószínűleg 90 százalékuk elpusztult. Pánikszerűen menekültek el a még egészségesek, magukra hagyva a betegeket a ragadozó állatok zsákmányaként – jegyezte fel az angol kereskedő Thomas Morton.

Amikor 1620-ban az angol alapító atyák a Mayflower fedélzetén megérkeztek a mai Massachusetts állam területére, a borzalmas betegség haszonélvezőivé váltak: menedéket és élelmet találtak egy elhagyott indiánfaluban, melynek lakói elpusztultak, vagy elmenekültek. Másrészt a partvidéket lakó megtizedelt indiánok szükséghelyzetükben először voltak hajlandóak az idegenekkel lepaktálni, és engedték meg nekik, hogy egy települést alapítsanak: Plymouth-ot – mely az angolok észak-amerikai betelepülésének kapujává vált.

Charles Mann szerint a járványok Amerika minden területén lecsaptak. Nem a kardok és ágyúgolyók, hanem vírusok és baktériumok okozták egész indián népek eltűnését. Ezt az tette lehetővé, hogy a mocsokban élő európaiak – akik egy házban laktak a disznókkal és a kecskékkel – meg sem érezték a betegséget, míg az első amerikaiak immunrendszere – akik kevés házi állatot tartottak – egyes betegséget okozó baktériumokkal szemben teljesen védtelen volt.

Indiánok milliói estek áldozatul bacilusoknak, mielőtt valaha is láttak volna egy sápadt arcút. Pontosan ezért néptelenedtek el Észak- és Latin-Amerika hatalmas területei, még mielőtt az első fehér telepesek ott megjelentek volna.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A vezető német konzervatív napilapban Ludwig Witzani A Terror Háza Budapesten című tényszerű írásában mutatja be a magyar főváros egyik legújabb kulturális látványosságát. A cikk szerint miként a nagy rigai A megszállás múzeumának, úgy a Terror Házának is az a feladata, hogy a huszadik század totalitárius korszakát egy megszállt nemzet szemszögéből dolgozza fel, hogy ezzel hozzájáruljon egy új történelmi képhez – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.