Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Jörg Blech Koszos hódítók című írásában mutat be egy az európai foglalás előtti Amerikával foglalkozó könyvet. (Charles C. Mann: 1491– New Revelations of the Americas Before Columbus címmel).
Az Egyesült Államokban, ahol kevés őslakó élte túl a foglalást, az első amerikaiakat a mai napig primitív vadászokként és gyűjtögetőként ábrázolják- panaszolja a szerző. Gyermekeit az iskolában arra, a már meghaladott indiánképre tanították, mely szerint a későbbi rézbőrűek ősei 14 ezer évvel ezelőtt érkeztek Szibériából Alaszkán keresztül Amerikába. Akik – kivéve talán az inkákat, majákat és aztékokat – nem sokra vitték.
A fehér ember megjelenése előtt – így szól a történész George Bancroft (1800 – 1891) népszerű és máig ható álláspontja –, Észak-Amerika „egy terméketlen pusztaság” volt. Az indiánok nem voltak mások, mint „néhány, elszórt törzsben élő gyenge barbár csoport”. A massachusetti Bay Colony első pecsétjén például egy ágyékkötős bennszülött látható, aki így kiállt, „gyertek ide segítsetek rajtunk.” Charles C. Mann szerint a hódítók körülményesen tölthető muskétáikkal reménytelen hátrányban voltak az indián íjászokkal szemben – de rendelkezetek egy olyan fegyverrel, amiről maguk sem tudtak: különböző betegséget terjesztő vírusokkal.
Egy francia hajó süllyedt el Cape Cod kilométer hosszú homokpadjai előtt. Az indiánok befogadták a túlélőket és elosztották őket falvaikban – s így betegséget terjesztő idegent hoztak maguk közé. A fertőzés, vélhetően a hepatitis, rendkívüli gyorsasággal terjedt el az őslakosok között. 1616-1619 közötti időben valószínűleg 90 százalékuk elpusztult. Pánikszerűen menekültek el a még egészségesek, magukra hagyva a betegeket a ragadozó állatok zsákmányaként – jegyezte fel az angol kereskedő Thomas Morton.
Amikor 1620-ban az angol alapító atyák a Mayflower fedélzetén megérkeztek a mai Massachusetts állam területére, a borzalmas betegség haszonélvezőivé váltak: menedéket és élelmet találtak egy elhagyott indiánfaluban, melynek lakói elpusztultak, vagy elmenekültek. Másrészt a partvidéket lakó megtizedelt indiánok szükséghelyzetükben először voltak hajlandóak az idegenekkel lepaktálni, és engedték meg nekik, hogy egy települést alapítsanak: Plymouth-ot – mely az angolok észak-amerikai betelepülésének kapujává vált.
Charles Mann szerint a járványok Amerika minden területén lecsaptak. Nem a kardok és ágyúgolyók, hanem vírusok és baktériumok okozták egész indián népek eltűnését. Ezt az tette lehetővé, hogy a mocsokban élő európaiak – akik egy házban laktak a disznókkal és a kecskékkel – meg sem érezték a betegséget, míg az első amerikaiak immunrendszere – akik kevés házi állatot tartottak – egyes betegséget okozó baktériumokkal szemben teljesen védtelen volt.
Indiánok milliói estek áldozatul bacilusoknak, mielőtt valaha is láttak volna egy sápadt arcút. Pontosan ezért néptelenedtek el Észak- és Latin-Amerika hatalmas területei, még mielőtt az első fehér telepesek ott megjelentek volna.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A vezető német konzervatív napilapban Ludwig Witzani A Terror Háza Budapesten című tényszerű írásában mutatja be a magyar főváros egyik legújabb kulturális látványosságát. A cikk szerint miként a nagy rigai A megszállás múzeumának, úgy a Terror Házának is az a feladata, hogy a huszadik század totalitárius korszakát egy megszállt nemzet szemszögéből dolgozza fel, hogy ezzel hozzájáruljon egy új történelmi képhez – fűzte hozzá.
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról