Szeptember végén szakmai egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Rákellenes Program vitairatát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az elképzelések egyelőre vitaalapként szolgálnak a későbbi konkrét intézkedésekhez, és az ezt követő állapotfelmérések is csak tavasszal várhatók.
Az első nemzeti rákellenes program 1990–91-ben készült el, és a rákos megbetegedések miatti halálozások tízszázalékos csökkenését tűzte ki céljául – mondta a Napi Gazdaságnak Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, hozzátéve: sajnos ez a program megrekedt a helyzetfelmérés szintjén.
A most formálódó program lényege, hogy a már meglévő népegészségügyi törvényből kiemelve nagyobb hangsúlyt kapjon a rák elleni küzdelem fontossága. A Rákellenes Liga elnöke úgy érzi: ők szívesen részt vennének egy új rákprogram kialakításában, az egészségügyi kormányzat azonban mostanáig nem nagyon támaszkodott rájuk. Remélik, hogy a közeljövőben figyelembe veszik javaslataikat, amelyeket első kézből, a betegekkel való tapasztalataik alapján fogalmaznak meg. Az elnök szerint amíg a szűrések kommunikációját PR-cégek intézik a témában jártasabb civilek segítsége nélkül, nem érnek célt a reklámok. Ennek ellenére a többi szervezettel egyetemben készek tárgyalóasztalhoz ülni a kormányzati illetékesekkel, amire egyébként nemrégiben ígéretet kaptak.
A megoldandó feladatok közé tartozik a jelenlegi onkológiai rendszer eszközparkjának felújítása. Ennek menetét, valamint az ellátórendszer struktúráját szintén a program rendezné. Fontos lenne a szemléletváltozás is: a gyakorlat szerint jó pár intézményben a szakembereknek „saját” gépük van, ami azt jelenti, hogy egy műszert általában csak egy, illetve kevés orvos használ, így nem elég jó az eszközök kihasználtsága. A program alapján lényegi változás lenne, ha sikerülne az alapellátás finanszírozási rendszerét a háziorvosok számára ösztönzőbbé tenni. Meghatározásra vár az a tevékenységi kör, amely a megelőzés, kezelés, rehabilitáció ideje alatti orvosi teendőket tartalmazza. Továbbképzések alkalmával rendszeresen kibukik, hogy a körzeti praxisokban a megelőzésre és korai felismerésre vonatkozó ismeretek hiányosak. A gondozói és ellátói hálózat fejlesztéséről is inkább csak a kérdések fogalmazódtak meg, válaszok még nem születtek. A cél a beutalási rend felülvizsgálata és még több centrum létrehozása. Ma három nagy központ működik az országban: az Országos Onkológiai Intézet, az Uzsoki Kórház Onkoradiológiai Intézete és a Kecskeméti Intézet. E három nagy központon kívül a megyei kórházak, az akkreditált kórházak és részben egyes egyetemek látnak el bizonyos feladatokat. Sok olyan intézményben gyógyítanak rákos betegeket, ahol az ehhez való feltételek nem megfelelőek. Ha azonban egy beteg nem kapja meg az „első vonalbeli” kezelést, áttétek keletkezhetnek. Egy új regisztrációs rendszer bevezetésével, illetve a rákregiszter átvilágításával gördülékenyebb adatáramlás és sikeresebb kezelési körkép alakulhatna ki.
Az egyik legégetőbb probléma ma Magyarországon, hogy a rákkal járó fájdalom kezelése gyakorlatilag nem megoldott. Fájdalomambulanciák csak néhány centrumban jöttek létre, a szakorvosok képzésében pedig szinte nem is szerepel e tárgy. Vasvári Artúrné elmondta: ahhoz képest, hogy az onkológiai betegek 70 százaléka igen nagy fájdalmakkal küszködik, egy onkológus összesen két órában tanul fájdalomcsillapításról. Az egyetemeken sincs erre külön tanszék.
Sok olyan panasz érkezik a Rákellenes Ligához, amelyben az esélyegyenlőtlenséget kifogásolják. Ha valakit otthon ápolnak, a háziorvosától megkapja a támogatott gyógyszerekre a vényt. A kórházaknak viszont nincs anyagi keretük a méregdrága fájdalomcsillapítókra, ezért a bent fekvő betegek ugyanazt a gyógyszert nem kapják meg. A hozzátartozó pedig még ilyenkor sem viheti be a szükséges szereket; ilyen esetekben a betegek jogai sérülnek.
A vitairat szerint évente mintegy 33 ezer ember hal meg Magyarországon daganatos betegség következtében, de közülük csak évi 2–2,5 ezren kapnak hospice-ellátást. Ezért 2011-ig három lépcsőben egy országos lefedettségű otthoni szakápolási hálózat megteremtését szeretnék elérni. Ehhez a rendszerhez nemcsak anyagi forrás kellene, hanem a szakszerű képzés elindítása is, mert hospice-képzések ma csak civil kezdeményezésként folynak.
(Napi Gazdaság)
rendőrség
Brutális videóval sokkol a somogyi rendőrség
