Kormánypárti bírálat a szövetkezeti törvényjavaslatra

Egységes szövetkezeti törvényjavaslatot szeretne elfogadtatni a kormány, amelynek célja, hogy felszámolják a jelenlegi szabályozást jellemző szétaprózottságot és ellentéteket. A Fidesz ebben a formában nem támogatja a javaslatot, az SZDSZ sőt az MSZP is pedig aggályokat fogalmaz meg.

Magyarországon 530 szövetkezet működik, amelyek 230 milliárdos tőkével rendelkeznek, tagjaik száma 1,8 millió, éppen ezért lenne fontos egy egységes törvény elfogadása – mondta ma a kancelláriaminiszter a szövetkezetekről szóló előterjesztés
expozéjában, az Országgyűlésben. Kiss Péter szerint a szövetkezet a gazdasági társaságtól eltérően együttműködő közösséget is jelent, amely egyebek mellett tagjainak oktatásával és szociális ellátásával is foglalkozik, ezért kötelező létrehozni a közösségi alapot.

Hansúlyozta: teljesen új szervezeti formaként létrejöhetnek a
szociális szövetkezetek, a munkanélküliek és más hátrányos helyzetű emberek munkához juttatása érdekében. A nyereség közgyűlés által meghatározott részét a közösségi alapba kell majd helyezni és abból fedezik azokat a támogatásokat, amelyeket a szövetkezet természetes személy tagjainak, illetve hozzátartozóinak nyújtani tud. Ezek szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, de támogathat a szövetkezet közművelődési vagy sporttevékenységet is.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az úgynevezett
befektetői tagok felvételét is, ám számuk nem haladhatja meg a tíz százalékot. Ők nem végeznének munkát, csak részesedésre számíthatnak.

A kormánypártok a törvényjavaslat nagy részét támogatják, az ellenzék véleménye viszont lesujtó. Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint az új jogszabály hemzseg a hibáktól, ezért ebben a formában teljesen alkalmatlan egy új szabályozásra. A Fidesz egyebek között nem javasolja a befektetői tagság bevezetését, mert attól tart, hogy elcsalják az emberek pénzét.

Ezzel az intézménnyel kapcsolatban egyébként az SZDSZ is óvatosságra int. A törvényjavaslat megszüntetné a külső üzletrészeket, ezek átalakulnának befektetői részjeggyé vagy tulajdonosuk felajánlhatná a közösségi alapba, amelyből ezek után juttatásokat kaphatna annak ellenére, hogy nem szövetkezeti tag.

Az állam által már felvásárolt üzletrészeket ingyen átadnák a szövetkezeteknek, amelyek azonban kötelesek lennének a névértéknek megfelelő összeget közösségi alapjukba elhelyezni. Ezt a megoldást még a kormánypártok sem fogadták teljes egyetértéssel. Egy felszólaló szocialista képviselő azt mondta: ha most előírnának egy visszavásárlási kötelezettséget, az újra ellehetetlenítené a szövetkezeteket, szükségmegoldásokra van csak lehetőség, persze a kérdés még további tárgyalásokra szorul.

Kiss Zoltán az SZDSZ nevében azt javasolta: ne az üzletrészeket adják el a szövetkezeteknek, mert ez sok gondot okoz, hanem az ezeket kezelő társaságot. A vita még nem zárult le, de a szövetkezeti törvényt még idén el akarják fogadni a kormánypártok.

Az Országgyűlés ma még tárgyal az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról, az állat-egészségügyről szóló törvényjavaslatról, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról, valamint az állattenyésztésről szóló törvény módosításáról is.

Az Országgyűlés mai plenáris ülése előreláthatólag 19.00 óráig
tart.