Gyanús részletek a Budapest Airport privatizálásánál?

Állítólag csereüzlet történt a Budapest Airport magánosításánál: a BAA megemeli az ajánlatát, de nem kell mindenben megfelelnie a kiírásoknak – olvasható a Die Presse-ben. A Die Tageszeitung-ban nyilatkozó izraeli író, Jitzhak Laor arról beszél, hogy számára „valami visszataszítóvá teszi ezt a judeophiliát Németországban”.

2005. 12. 13. 8:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A Budapest Airport magánosításának néhány, „gyanús” részletét feszegeti a konzervatív osztrák napilapban Peter Martos A budapesti brit repülőtér című írásában. Mint a szerző az alcímben megjegyzi: Blair látogatása segíthette a döntést. Formailag még versenyben vannak a repülőtérért a német konkurensek is, de sem a frankfurti Fraport sem a Hochtief építőipari konszern (az athéni, düsseldorfi és hamburgi repülőtér üzemeltetője) nem rendelkezik valós eséllyel.

A szakmán belül azt találgatják, hogy miért voltak hajlandóak a britek jelentősen felemelni az ajánlatukat. 464,5 milliárd forintot (1,83 milliárd euró) hajlandóak adni a repülőtér 75 százalékáért mínusz egy szavazatért, s az üzemeltetés 75 éves bérletéért. Az őszi licit során – melyet később érvénytelennek nyilvánítottak – a legmagasabb ajánlat 390 milliárd forinttal a Hochtieftől érkezett. Mely a Magyar Hírlap szerint ezúttal is a legjobb ajánlatot tette, főként ha a foglalkoztatási ígéretet is figyelembe veszik. Ezt a szempontot az ÁPV azért értékeli olyan magasra, mert a szakszervezetek üzemi tanácsa minden eszközzel – büntető feljelentésekkel is – tiltakozott az eladás ellen.

Úgy tűnik, hogy a brit BAA is ígéretet tett a foglalkoztatási tervének javítására, mert amúgy is szükségük van mindenkire, hogy megvalósíthassák az ígért 100 milliárd forintos befektetéseiket. A britek eredetileg 20 százalékkal csökkenteni kívánták a foglalkoztatottak számát, ekkorára becsülték a túlfoglalkoztatás arányát. Akkor kívántak csak új munkatársakat alkalmazni, ha a növekedés azt megengedi.

Ebben feltételezhetően nem lesz hiány, a budapesti repülőtér számít Kelet-Európa (?) leggyorsabban növekvő légi csomópontjának. Október végéig Ferihegyen közel hétmillió utast számoltak, ami a 2004-es adatokhoz képest 27 százalékos növekedést jelent. Szakértők szerint a térség fontos légi útkereszteződése lesz a régióban – kemény konkurenciaharcban a bécsi repülőtérrel.

Egyes megfigyelők a BAA nyomulását a brit miniszterelnök budapesti látogatásával hozzák kapcsolatba. Híresztelések szerint egy csereüzlet történt: a BAA megemeli az ajánlatát, de nem kell mindenben megfelelnie a kiírásoknak. Más források szerint a befektetéseknél általában előnyben részesítik a brit pályázókat. De a megállapodás bírálói arra a tényre utalnak, hogy a britek hónapokig kérették magukat, míg felemelték az ajánlatukat – s a Blair látogatása után azonnal módosították eredeti ígérvényüket. A politikai spekulációk „koronatanújaként” nem csekélyebb személyt, mint a BAA elnökét, Mike Clasper említik. Ő nem sokkal korábban annak a reményének adott hangot, hogy Ferihegy privatizációja „a leendő magyar kormány számára is elfogadható” lesz. Ezzel arra a tényre utalt, hogy Ferihegy privatizációra történő meghirdetését a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor pártja keményen támadta.

die tageszeitung (taz.de)

„Számomra ez az Izrael szeretet, mely kéz a kézben jár a muzulmánok megvetésével, igen gyanús. A közelmúltban egy ortodox barátommal Berlin utcáit jártam, s egészen új zsidó könyvesboltok és kóser élelmiszer üzletek előtt haladtunk el . Valami visszataszítóvá teszi ezt a judeophiliát Németországban” – nyilatkozta a radikális baloldali berlini lapban az izraeli író, Jitzhak Laor. A cikk címe „A zsidóbarátságotok visszataszító”. Mint mondta: „Gyakran azt kérdezem magamtól, hogy ez a kényszeres multikulturalizmus a zsidókkal szemben, nem néhány mulasztás elleplezésére szolgál a másik oldalon? Miért van az, kérdezem továbbá, hogy a muzulmán ellenes hecckampányok közepette senki sem állt fel a németországi zsidó közösségből és nem mondta azt: Itt valami nincs rendben.”

<{>Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Anika Zeller Che Guevara él – Transznyisztriában című írásában foglalkozik egy még létező Sztálinista múzeummal, amely vezérei bűnügyeit forradalmi romantikával kívánja elfedni. Tovább dúl a látszatháború a pszeudo-államban, Transznyisztriában: Egy vonalas ifjúsági szervezet – a Proryv – heves ütésváltásokat produkál a helyi EBESZ misszióval. Az áttörés nevű szervezetbe tömörült ifjú sztálinisták célja: a Moldáviai Köztársaságtól való függetlenség. Példaképük Che Guevara.

Nem véletlen, hogy a „nap színe” a Proryv nevű ifjúsági mozgalom szimbóluma. Sárga zászlók és sárga nyakkendők alatt masíroznak a transznyisztriai főváros utcáin.

Transznyisztria egy pszeudo-állam, melyet a világ egyetlen országa sem ismer el. Hivatalosan a keskeny földcsík a Moldáviai Köztársaság része. Nem hivatalosan itt az állami struktúrák olyannyira megerősödtek, hogy majdnem mindennel rendelkeznek ami az önállósághoz szükséges. Saját valuta, saját zászló, saját bélyegek – s természetesen a kötelező sarló és kalapács. Nem véletlenül hívják a térséget „A Szovjetunió múzeumának”.

A Proryv főhadiszállása az október 25-e utcában található, mellette a Legfelsőbb Szovjet, jobbra a Népképviselők Tanácsa. Nem véletlenül fekszik földrajzi értelemben is a szervezet a hatalom középpontjában. Az új ifjúsági szervezet töretlenül áll az elnök Igor Szmirnov mögött, aki a rezsimjét többek között a fegyver, a cigaretta, az olaj és az alkohol csempészetből tartja fenn. A mozgalom ikonjává nem mást tettek meg, mint Che Guevarat. Fekete sziluettje zászlóikon megtalálható. Az ifjúsági szervezet lapja harsányan kiálltja: „Che Guevara él!”. Ő az új „főiskola” névadója is, melynek a Proryv az egyik alapítója. Az iskola az ország leendő elitjének káderképzője kell, hogy legyen. Az egyetemi tanulmányaikkal párhuzamosan a fiataloknak itt „politikát és információtechnológiát” kell itt elsajátítaniuk. Miként szervezek egy tüntetést? Hogyan tartok beszédet? Hogyan írjak egy röplapot?

Az iskola megalapítója Dmitrij Szoin. Ő a Proryv mögött álló stratéga. A moldáviai újságok Szoint csak egyszerűen „gyilkosnak” titulálják. Legalább két ember halála szárad a lelkén. Az Interpol is keresi ezért. Szoin felülről érkezett, pontosabban: a transznyisztriai biztonsági szolgálattól. Éppen úgy, mint a Szmirnov elnök adminisztrációja ő is hatalmas mennyiségű rubelt pumpál a vonalas ifjúsági szervezetbe. „Félnek, hogy a fiatalok megszöknek tőlük”, vélekedik Gottfried Hanne, a moldáviai EBESZ misszió helyettes vezetője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.