„Ahhoz, hogy Európának költségvetése legyen, ahhoz a három fontos európai uniós intézménynek egyezségre kell jutnia. Ez a három intézmény a tanács, amelyben a miniszterelnökök ülnek, aztán a parlament, amelynek Borell az elnöke, akit ön is említett, és a bizottság, Barroso vezetésével. A három nagy testület közül a tanácsé a legerősebb szerep, ha a tanács nem tud megállapodni, akkor esély sincs a megállapodásra” – fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában. Kifejtette: az Európai Tanács januárban beterjeszti költségvetését „valamennyi mozgástérrel, hogy némi igazítást a p arlament tehessen rajta”.
Az a határozott érzésem, hogy Európa politikáját ezekben a hónapokban nem a politikusok írják, vagy Európa történelmét nem a politikusok határozzák meg döntően – tett hozzá, utalva a tavaszi népszavazásokra, amikor Franciaországban és Hollandiában az „utca embere”nemet mondott az alkotmányra. „Nincs olyan erős európai vízió, nincs olyan erős európai vágy ma Nyugat-Európa nagyobbik felén, mint ami a '60-as, '70-es években volt” – mutatott rá Gyurcsány.
A magyar történelemben még nem láttunk ennyi pénzt
Emelkedtek a nemzeti jövedelmek, tehát jóval magasabb nemzeti jövedelemből egy százalék több tud lenni, mint egy kisebb nemzeti jövedelemből 1,1 százalék – tért ki az uniós támogatásokra, azt állítva: „Magyarország szempontjából nézve a dolgot: ez annyi pénz, amelyet Magyarország még nem látott fejlesztési forrásra soha a történelmében.” Ennyi pénzből a teljes magyar vasút rendbe tehető lenne – érzékeltette. Elértük ezt az eredményt, amire azért egyikünk sem számított és el lehet kezdeni tárgyalni egymás után polgármesterekkel, megyei közgyűléssel, emberekkel, országgal, hogy na, akkor mit csinál Magyarország ebből, merre tovább, hogyan fog kinézni hét-nyolc év múlva Magyarország, új utakkal, új lakásokkal, új egészségüggyel – fogalmazott.
A felzárkóztatási pénzek összege 23-24 milliárd euró, ez átszámítva Magyarországon mintegy 6000 milliárd forint. Miután hárommillió család van Magyarországon – családnak számítunk minden olyan háztartást, ahol legalább ketten élnek – kétmillió forint jut átlagosan – vezette le kérdésre válaszolva.
A fejlesztési összegek konkrét felhasználását a második Nemzeti Fejlesztési Terv részletezi, ennek előkészítése két év óta zajlik – ismertette Gyurcsány. Szerinte „most, hogy szombat hajnalban megszületett a megállapodás, most lehet a következő fokozatba kapcsolni majd annak érdekében, hogy miről is fog szólni ez a terv. Erről tárgyalni kell kamarákkal, polgármesterekkel, szakértőkkel. A 2006-os év egyik legfontosabb feladata, hogy ezek a tervek előálljanak.”
Gyurcsány cáfolta, hogy Lengyelország és Magyarország számára csökkenne az agrártámogatás. Emlékeztetett: „2002-ben Koppenhágában megállapodtunk, hogy 2013-ig Magyarország hogyan fog részesedni az agrártámogatásokból. Ez azt jelenti, hogy minden évben öt százalékponttal több lesz ez a részesedés. Hogy példát mondjak: 2002-ben egy gazdára jutó támogatás egymillió forint volt, jövőre, 2006-ban már kétmillió forint lesz.” Magyarország számára a mezőgazdasági támogatások nem csökkennek 2013-ig, hanem jelentős arányban bővülnek, eltűnik az a különbség, ami a magyar gazda és a francia gazda, vagy a dán gazda között volt egy fokozatos fölzárkózásban – vélte Gyurcsány.
„Rendben levő” házakat Magyarországon!
Az EU kasszájába Magyarországnak „a magyar nemzeti jövedelemnek nagyjából az egy százaléka, kettőszázegynéhány milliárd forint” összeget kell befizetnie. „Éppen az a furcsasága az európai költségvetésnek és az abból való részesedésnek, hogy amikor be kell fizetni, az a költségvetésből megy, az államkasszából, amikor viszont megkapjuk a pénzt, az nem a költségvetésbe jön, hanem az önkormányzatokhoz, a civil szervezetekhez, a gazdákhoz. Az európai uniós tagság önmagában költségvetés-romboló hatású, másik oldalról pedig országépítő hatású” – hangoztatta a kormányfő.
Gyurcsány egyetértett Orbán Viktorral: „Magyarország igazi teljesítménye az a 15 év, ami itt mögötte áll '90 óta, nagyon sok küszködéssel, amelyben öröm és csalódás egyaránt van. Ez a teljesítmény volt az, amelyre építve meg lehetett vívni azt a küzdelmet, amit Brüsszelben folytattunk csütörtökön és pénteken.”
Saját erőfeszítései közül Gyurcsány azt emelte ki, hogy „hozzánk igazodó” költségvetés legyen, ezért a magyarok külön kérték a támogatási összegek felhasználását lakásfelújításra és akár másodrendű útépítésre. Jelezte: ezt a kérést „senki nem akarta megérteni ezt Nyugat-Európában”, ahol a kisvárosokban „rendben levő házakat látunk, Magyarországon pedig a házaknak, panelházaknak, volt bérházaknak a túlnyomó többsége felújításért kiált”.
Gazdagodik, aki jó pénzért eladja a nemzeti vagyont
Buta álláspont, ha valami nyereséges, akkor azt nem szabad eladni – jelentette ki a miniszterelnök a Budapest Airport privatizációjáról. A nyereségnek hányszorosán adtuk el – ez a kérdés. Ha ön elmegy a bankba és beteszi a pénzét, akkor kap rá négy-öt-hat százalékos hozamot. Ez azt jelenti, hogy tizenegynéhány év alatt tudja a betett pénzét mondjuk kamatban megkapni még egyszer. Ennek a társaságnak az éves eredménye az elmúlt évek átlagában nem érte el a tízmilliárd forintot, ennek a 46-szorosát adták oda – érvelt Gyurcsány, kifakadva: „Olyan iszonytató mennyiségű butaságot hordanak össze politikusok.” Ezt arra a felvetésre mondta, hogy a reptér a nemzeti vagyon része, ugyanis „ha valaki elad valamit árán, vagy esetleg értéke fölött, akkor nem csökkent a vagyona, hanem esetleg növekedett.” Olyan jószágot adtak el a magyarok, amelyet általában a világ még 300 milliárdra sem tartott, 460 milliárdért – tette hozzá. Példaként Gyurcsány a telefonokat hozta fel: „Magyarországon az állam rendelkezett a telefonokról 50 éven keresztül, ezért nem volt sem önnek telefonja, sem a hallgatóknak. Egyszer csak kiderült, hogy van jobb megoldás, ha nem az állam rendelkezik a telefonról, hanem egy magántulajdonban lévő társaság – és mára hétmillió telefon van.” Megismételte: a Budapest Airport Közép-Kelet-Európa vezető légikikötője lesz, 30 ezer új munkahellyel.
A Budapest Airport szerződéséről Gyurcsány elmondta: most már biztos „mélyebben és szélesebben” lehet betekinteni az iratokba, mint azon „12 állami gazdaság papírjaiba, ahol a mai napig nem tudjuk, hogy kik a végső tulajdonosok.”
A rádióinterjú során felvetődött, hogy a Financial Times Magyarországot reklámozó mellékletéről Gyurcsány a parlamentben azt mondta: nem a magyar kormány stílusa, hogy fizetne egy ilyen hirdetésért, majd a gazdasági tárca szóvivője azt mondta, hogy a minisztérium 20 millió forinttal támogatta a hatoldalas mellékletet. Az ellentmondást firtató kérdésre a kormányfő kitérő választ adott: „sértő és alaptalan vád, hogy ha valaki egy újságban, egy újság mellékletében reklámoz, hirdetést vásárol, akkor a magyar gazdaságról szóló szakmai cikket módja van befolyásolni.”
Családjával a miniszterelnök Tirolba utazik síelni a szünidőben – derült ki a rádióinterjúból. Ez az ért jó kikapcsolódás szerinte, mert „mikor az ember síel, akkor legalább nem azon jár a feje, hogy mi történik itt, Magyarországon, hanem azon, hogy a következő kanyart hogyan fogjuk bevenni.” Azt kívánta mindenkinek, hogy „legyen egy kis lehetősége pihenni, mindenkinek legyen lehetősége egy picikét családdal, barátokkal, ismerősökkel foglalkozni és ebből a veszekedős világból egy kis nyugalmat teremteni.”
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
