Ismét egymásnak estek a szocialisták

Újabb perlekedéstől zajos az MSZP háza tája: újabban Salgótarján szocialista polgármestere kiált puccsot, lemondásra szólítva fel a szintén szocialista alpolgármestert. Szinte nem telhet el hét anélkül, hogy ne lehetne hallani újabb fiktív tagbeléptetési botrányról, jelöltállítási huzavonáról és hatalmi belviszályokról a szocialista pártban.

Lemondásra szólította fel Kovácsné Czene Csillát, Salgótarján szocialista alpolgármesterét Puszta Béla, a város szocialista polgármestere, mivel szerinte az MSZP-s képviselők egy csoportja, az alpolgármester közreműködésével sikertelen puccsot kísérelt meg ellene.

A helyi MSZP-szervezet ugyanis rá akarta kényszeríteni az akaratát a képviselő-testületre egy garzonház felújítása ügyében. A pártszervezet a település vezetésével szemben ellenezte a beruházás megvalósítását. Az alpolgármester a képviselő-testületi ülésen a döntés elhalasztására irányuló előterjesztést tett. Puszta Béla ezt követően szólította őt fel a lemondásra.

A polgármester hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben akkor is megvonja az alpolgármesteri hatásköröket Kovácsné Czene Csillától, ha ő nem mond le, vagyis tisztsége a jövőben névlegessé válik. A garzonház felújításáról szóló pályázat benyújtására vonatkozó előterjesztést végül elfogadta a 25 tagú közgyűlés.

– Nem mondok le az alpolgármesteri posztról, annál is inkább, mert a mandátumot az önkormányzati testülettől kaptam – nyilatkozta Kovácsné Czene Csilla. Az alpolgármester politikai ámokfutásnak minősítette a polgármester tevékenységét.

Mostanában szinte nem telhet el hét anélkül, hogy ne lehetne hallani újabb fiktív tagbeléptetési botrányról, jelöltállítási huzavonáról és hatalmi belviszályokról a szocialista pártban. Az MSZP országos elnöksége nemegyszer maga tesz pontot a jelöltállítási folyamatok végére, a nehezebbnek tűnő problémákat pedig egyszerűen a vitás gócpontok felszámolásával, a helyi szervezet feloszlatásával rendezi, ha kell. A hatalmi harcoktól viharvert helyi szervezetek rendre oszlásnak indulnak, az igazságérzetükben megsértett tagság bátrabbja felveszi ugyan a kesztyűt, legtöbbje azonban nem bírja sokáig a hatalmi kötélhúzást, végső elkeseredésében pedig kilépést fontolgat. Az elmúlt hónapok történéseit látva egy forgatókönyv látszik kirajzolódni az események mögött, melyek függetlenül attól, hogy az ország mely pontján fordulnak el, kísérteties hasonlóságot mutatnak egymással. A kőbányai, Vas megyei, kiskunhalasi, nagykátai, sárbogárdi és még ki tudja hol megtörtént fiktív párttaglétszám-bővítés, a helyi viszonyok erőszakkal történő átalakítása mind arra utal, hogy késhegyre menő belviszályok feszítik a Magyar Szocialista Pártot egyre több helyütt az országban.