Karácsony külföldön

Ahány ház, annyi szokás – és ahány ország, annyiféle karácsonyi hagyomány. Nemcsak az ajándékozás, az étkezés és a családi programok alakulnak más-más szokások mentén, de még az ünneplés napja is országonként változik. Egy azonban mindenütt közös: az ünnep családi, meghitt, szeretetteljes jellege.

Angliában már októberben megkezdődik a karácsonyi készülődés: a bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és december elején feltűnnek a Télapók. (A Mikulást egyébként az angolok nem ünneplik.) A gyerekek december 24-én este kikötik hosszú, piros gyapjú zoknijukat a kandalló fölé, mert a karácsony éjjelén Santa Claus – a mi Mikulásunk rokona – a kéményen át a kandallóba ereszkedik, hogy megtöltse ajándékkal. A protestáns angolszász karácsonyból hiányzik a Szenteste; a karácsony ünnepe a Christmas Day-jel – december 25-ével – kezdődik. Az angolok december 25-én mennek templomba, utána bontják ki az ajándékokat. Ezt követi az ünnepi ebéd, amelynek fénypontja az ízletes, fűszeres karácsonyi puding. A házilag készített karácsonyi édességbe többek közt szerencsepénzt rejtenek. Aki megtalálja, a babona szerint szerencsés esztendőre számíthat.

Az Egyesült Államokban elhalványítja a karácsonyt a november végi hálaadásnap, ez a jellegzetesen amerikai ünnep. Azokra emlékeznek ilyenkor, akik zarándokként érkeztek Új- Angliába 1620 novemberében. Ezen a napon összegyűlnek a családok, az asztalra sült pulyka kerül. A következő hét péntekén megkezdődik a karácsonyi vásár; a családi házak karácsonyi ruhát öltenek, a kertekben álló fenyőfákat is lámpafüzérekkel díszítik. A családok összegyűlnek, és közösen töltik el a szentestét.

Finnországban a karácsonyesti otthoni gyertyagyújtást megelőzi a szaunázás, majd szűkebb családi körben hallgatják a Bibliából felolvasott karácsonyi evangéliumot. Ahol kisebb gyermekek vannak, ott a Mikulás osztja az ajándékokat. A karácsonyesti étkezés hosszabb időn át külön asztalon maradó fogásai: általában sonka, ritkábban pulykasült; többféle sütoformában sütött étel: krumpli, sárga- és karórépa, májpástétom, szilvaleves, egy szem mandulát tartalmazó rizskása (úgy tartják, a mandula elfogyasztója a következő évben megházasodik). Karácsony másnapján a külön élő családtagok találkoznak egymással.

Franciaországban nem divat a karácsonyfa-állítás – egyedül Elzászban tartják ezt a szokást, más területeken fagyöngyágakkal díszítik fel a lakást. A nagyszoba egyik sarkába kerül a karácsonyi jászol. Ezt általában a gyerekek építik. A Szenteste Franciaországban is családi ünnep; az asztalokon osztriga és kagylótál, többféle szárnyas – főleg pulyka – és az elmaradhatatlan „fatörzs”, a fahasábot formázó, mélyhűtött csokoládétorta. Az éjféli mise nemcsak vallási, hanem társadalmi esemény is: a templom előtti téren Jézus születésének történetét adják elő.

Németországban a karácsonyhoz rengeteg népi és vallásos hagyomány kötődik. Sok vidéken járnak rorátéra, és fennmaradt a betlehemezés szokása is. Szentestére mindenütt karácsonyfát állítanak, és a családok ajándékokkal kedveskednek egymásnak. A karácsonyi menü fő étele a libasült. A kávézáshoz elengedhetetlen a püspökkenyér, a saját sütésű karácsonyi aprósütemény. A karácsonyi ajándékokat nem a Jézuska hozza német gyerekeknek, hanem a Mikulásra emlékeztető Télapó, a Weinachtmann.

Olaszországban a karácsonyfát már december 8-ától díszítik. Emiatt nemigen használatos az adventi koszorú. Nagyon népszerű viszont a betlehemi jászol készítése, nemcsak a templomokban, de az otthonokban is. Az ajándékokat vidékenként eltérően Szent Lúcia, a Télapó (Babbo Natale), illetve a Befana (Vízkereszt napján érkező, csúf, de jóindulatú boszorkány) hozza. Korábban vidéken használatos volt a mi betlehemezésünkhöz hasonló népszokás.

A sok nemzetiségű Oroszországban szilveszter estéje a fenyőfadíszítés ideje. Az óév búcsúztatóján lepi meg a Télapó – Gyed Maroz – ajándékokkal a gyereket. Az ünnepi terített asztalról nem hiányozhat a vörös és a fekete kaviár, a különböző füstölt és sózót halak kavalkádja, valamint a kocsonya. A katolikus Litvániában hatalmas tömegek mennek el az éjféli misére. Észtország templomaiban a gyülekezet apraja-nagyja közösen díszíti fel az ünnepi fát.

A svéd karácsony már december 13-án, Luca napján elkezdődik. Az ünnep fénypontja Svédországban is a karácsonyeste. Ilyenkor a halak, pástétomok, különböző káposztaételek mellett sült sonkát fogyasztanak mustárral. Szintén mustármártással kínálják a svéd karácsonyi halkülönlegességet, a lutfisket.

(Forrás: hunnia.net, sopron.hu, digilander.libero.it)