Külföldön vadászó magyarok

Miközben a honi vadásztársadalom és a vadgazdálkodási ágazat számos problémával küzd, egyre több honfitársunk jár külföldre, hogy távoli országok vadállományából ejtsen el egy-egy értékes trófeát. A költségek több millió forintra is rúghatnak.

Számos sebből vérzik a magyar vadászat: az idén nem igazán voltak kimagasló szarvasbika trófeák, rekorder agancsok. Szakemberek szerint ennek oka, hogy egyre kevesebb az idős bika, ugyanis a társaságok rossz anyagi helyzetük miatt arra kényszerülnek, hogy kilövessék főleg külföldi vendégeikkel a fiatal bikákat. A társaságoknak ugyanis jelentős bevétele származik a külföldi vendégvadászokból: tavaly a vadgazdálkodók 5,5 milliárd forint bevételre tettek szert külföldiek bérvadásztatásából, s az ehhez kapcsolódó szolgáltatásból további 472 millió forintjuk származott. Eközben a magyarok bérvadásztatásából kétmilliárd, a szolgáltatásból 424 millió forint folyt be a kasszába. A kevesebb elejtett vad miatt a vadhús értékesítéséből sem származik jelentős forrás, miközben a működési költségek évről-évre nőnek. Igaz, a múlt esztendő volt az első olyan év hosszú esztedő óta, amikor a vadgazdálkodási ágazat plusszal, összesen 146 millió forint nyereséggel zárt.
Ismeretes, hogy az elmúlt években a vadásztársadalom és a vadgazdálkodók „vesszőfutására” a viszontagságos időjárás, a csökkenő apróvadállomány, a vadhúsárak jelentősen esése a nemzetközi piacokon, valamint a külföldi vendégvadászok számának csökkenése miatt került sor. Utóbbira kedvezőtlenül hatott, hogy az EU-bővítés után a másik tagállamból érkező vadászoknak meg kell fizetniük a 25 százalékos áfát – szemben a korábbi nullaszázalékos kulccsal –, ami miatt sok vadász inkább másutt hódol szenvedélyének. A magyarok közül pedig nem mindenki tudja megfizetni a tarifákat: például egy gímszarvas hatkilós trófeájáért átlagosan 250-300 ezer forintot kell fizetni, de a végszámla összege – érmes kategóriában – meghaladhatja akár az egymillió forintot is. Persze ez is jóval alatta marad annak az összegnek, amit egy külföldi vadászatért ott lehet hagyni. Vadászatért rajongó, vastagabb pénztárcájú honfitársaink közül mind többen járnak külföldre: Kanadában egy grizzly medve és egy feketemedve vadászat ára nyolc- kilencezer amerikai dollár, a trófeáért pedig ötezer dollárt kell fizetni, azaz összesen hárommillió forintot. Az árért a vendégvadász egyebek mellett kisérést, ellátást, vadászjegyet kap. Az állatokat az érintetlen vadonban be lehet cserkelni gyalog, csónakkal vagy lóval. Általában utóbbi a legdrágább. Az alaszkai jávorszarvas vadászata sem úszható meg olcsón, tízezer dollár kell leróni érte, bár van olyan vadászatszervező cég, amely eredménytelenség esetén – ami azért ritka a vadban gazdag Kanadában – hegyi caribou kilövését biztosítja. A tíznapos oroszországi jávorszarvas vadászatért 1560 eurót kell fizetni.
Egy namíbiai vadászatért 1120 euróra rúg a számla, amiért hat vadásznapot, a vadászati engedélyt, két kisérőt, az elejtett vad megnyúzását, a szállást, ellátást, a reptéri transzfert az afrikai országban, valamint terepjáró használatot kapja a vendégvadász. Ehhez jön még hozzá plusz költségként a
a kilövési díj, a reptéri illetékkel együtt több mint 200 ezer forintra rúgó repülőjegy ára, a vízumköltség, a biztosítás, a trófeák kifőzésének, szállításának díja. Sebzés esetén, ha vért is találnak a kilövési díj száz százaléka fizetendő. A közel hasonló kondíciókkal bíró dél-afrikai vadászatért 1520 eurót kell leróni. Hatnapos kőszáli kecskevadászatra 3200-3600 dollár közötti áron lehet kiutazni Kirgizisztánba, míg a nem vadászó kísérőnek ezer dollár kell fizetnie. A tarifa tartalmazza egy kőszáli kecskebak kilövési díját – a trófea méretétől függetlenül –, a szállást, teljes ellátást a vadászat ideje alatt, a reptéri transzfert, egy tolmácsot a vadászat idejére, továbbá számos engedély beszerzését. Pluszként kell leróni a némileg több mint 200 ezer forintos repülőjegyet. Pozitívum, hogy sikertelen vadászat esetén, ha nem adódik lehetőség a vad elejtésre, a részvételi díj felét visszatérítik. Európában is számos lehetőség adódik a vadászatra: Spanyolországban Madridtól 250 kilométerre, Castilla La Mancha tartományban hatezer hektáros vadászterületen várják fogolyvadászatra a magyar puskásokat. A nyolcfős csoport részére a tarifa majd 34 ezer euro, amiért nyolcszáz vöröslábú fogoly ejthető el. A csoportot vadászonként elkiséri egy vadász és egy fegyvertöltő. A szomszédos Ausztriában, pontosabban Salzburg, Tirol és Mariazellerland térségében „zergére lehet menni”. A három napos élmény 320 euróba kerül, s a vadászat döntően cserkeléssel történik. A harmadik kategóriába tartozó 1-3 éves trófeáért 600, a másodikba tartozó 4-6 évesért ezer, míg az elsőbe tartozó hét évestől zámítot trófeáért 1300 eurót számláznak a vadásztatók. Sebzés esetén, ha vért találnak a kilövési díj fel fizetendő. A külföldre járó magyar vadászok közül sokan Erdélybe utaznak, medvevadászatra. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben a barnamedvék korábbi nyolcezres állománya a felére csökkent keleti szomszédunknál. Állítólag egyes társaságok nagyobb populációt jelölnek területükre, hogy nagyobb volumenű kilövést engedélyezzenek számukra a hatóságok. A vendégek ugyanis több ezer eurót is kifizetnek a vadászatért és a trófeáért.