Az egészséges táplálkozás irányelveit az ünnepekkor is érdemes betartani. Ügyelni kell a nyersanyagok kiválasztására és a helyes étkezési ritmus betartására is – javasolja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke. Egyes ünnepi ételek nyersanyagainak alapanyagai igen jó hatást gyakorolhatnak a szervezetre. A minőséghez azonban szorosan kapcsolódik a mennyiség is. Mivel többségünk már nem igen követi a böjti hagyományokat, és a jóllakottság nem csak az ünnepekre korlátozódik, ilyenkor úgy eszünk, mintha utána és előtte éheznénk.
Sok családnál a halászlé, a töltött káposzta is a hagyományosan feltálalt ételekhez tartozik. A karácsonyi asztalról nem hiányozhatnak az édességek sem, ám ezeket is el lehet készíteni egészségesebben. Érdemes alacsony zsírtartalmú élelmiszereket, élelmi anyagokat, teljes kiőrlésű lisztet és minél kevesebb zsiradékot használni. A szakemberek azt tanácsolják, az ünnepi asztalon feltétlenül legyen gyümölcs és zöldség, illetve fontos az étkezés helyes ritmusát betartani.
A karácsonykor fogyasztott ételek többségének régebben varázserőt tulajdonítottak, úgy vélték, jósolni is lehet belőlük. Mákos tésztát enni például jó házasságot jelentett, a száraz hüvelyeseket pedig azért fogyasztották, mert gazdagságot, jó termést ígértek. A családdal közösen elfogyasztott alma az összetartozást, együtt maradást biztosította. A dióból jósoltak: meg tudták mondani, ki lesz beteg a következő esztendőben. A hal, főleg annak rántott változata bécsi eredetű. A magyar hagyományokban a halpikkely sok pénzt jelentett, illetve gyors mozgása révén a család előrehaladását jelképezte az új évben. Régen a jellegzetes karácsonyi ételek között nem szerepelt szárnyas, csak sertéshús illetve később a hal. Mivel a disznó előre túr, fogyasztása a következő évre a fejlődést jelentette. A szárnyasokat meg azért nem fogyasztották, mert hátrafelé kapar s ez rossz előjel. A pulyka már Amerikából illetve Angliából átvett étel, a diós és a mákos bejgli sziléziai vidékről származik, körülbelül a XVI. század óta ismerik.
A táplálkozástudósok már régen megállapították, hogy a karácsonyi ételek többsége egészséges. Bár Magyarország nem tartozik a halfogyasztó nemzetek élvonalába, csekély halfogyasztásunk döntő része sok családnál a karácsonyi ünnepekre korlátozódik, a szakemberek javasolják fogyasztását, mert húsa könnyen emészthető, teljes értékű fehérjeforrás. Többségük nem tartozik a zsíros húsok közé, változatosan elkészíthető és zsírsav összetétele számos betegség diétájában illetve megelőzésében jótékony hatású. Az omega-3 típusú zsírsavak elsősorban a tengeri halakban (makréla, hering, lazac) és a magyarországi édesvízi halak közül a busában fordul elő bőséges mennyiségben. Ezen zsírsavak hatására csökken a vér- alvadó készség, ami a vérrögképződés, a trombózis ellen jelent bizonyos védelmet.
Mákos guba és mákos bejgli nélkül elképzelhetetlen az ünnep. A mák amellett, hogy sok energiát tartalmaz, számos értékes összetevője van, az ásványi anyagok közül igen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban és vasban.
Jellegzetes karácsonyi csemege a szaloncukor is, amelyet már a múlt században készítettek a cukrászok, de az édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban – francia minta nyomán – jött divatba a polgári lakásokban a szalon, ahol karácsonyfát állítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, neve ugyanis a német salonzuckerl szóból ered. A századfordulón és a két világháború között a cukrászok a sütemények mellett fagylaltokat, cukorkákat, bonbonokat és szaloncukrot is készítettek.
origo.hu
Súlyos aszály sújtja a Homokhátságot
