Németh Zsolt értékelése szerint a Külügyminisztérium számára az új kihívások szinte észrevétlenek maradtak, és gyakran tűzoltómunka köti le a hivatal erejét. Gyurcsány Ferenc improvizációihoz kell igazodnia, gyakran a kormányfő beszólásait magyarázgatva, amilyen például Szaúd-Arábia megsértése vagy a hároméves európai uniós költségvetés ötlete is volt. Mindennek következtében szűkült a magyar diplomáciai mozgástér Németh szerint. A Kovács–Somogyi váltás követő szemléletűvé, gyakran érzékelhetetlenné tette a magyar külpolitikát – mondta Németh.
A széttöredezett külügyi döntéshozatalra példaként hozta fel a fideszes politikus, hogy a külügyből fax ment öt nagykövetségnek, hogy ne (!) küldjenek jelentést Baráth Etele EU-miniszternek. Németh Zsolt úgy vélte, nem az Orbán-kormány volt kiszámíthatatlan, például nem voltak olyan kapitális külpolitikai hibái, mint amilyen a japán világkiállítás kihagyása, vagy a kínai társadalmi modell dicsérete a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kabinet idején.
Európa és az USA egymásra utaltak
Németh szerint az iraki kivonulásunk – amelyet a kormányfő fogalmazott meg, s nem az ellenzék – helyes lépés volt, mert az európai trendekből és abból indult ki, hogy Washingtonnak nem sikerült kellő nemzetközi legitimitást és konszenzust formálnia, s ezt a fogolykínzások ügye még fel is erősítette. Emlékeztetett rá, hogy egyidejűleg az a magyar pártpolitikai kompromisszum is megszületett, hogy támogaták a NATO iraki kiképzőmissziójában történő magyar szerepvállalást, igaz, erre mind a mai napig nem került sor.
A külügyi bizottság elnöke szerint Európa és Amerika egymásra utaltak, „az amerikai katonai potenciál nélkül az EU nincs biztonságban, és az EU partneri együttműködése nélkül az USA az elszigetelődést kockáztatja”. Ez az egymásrautaltság arra is reményt ad Németh szerint, hogy adott esetben képesek leszünk megtalálni az egyenrangú partneri együttműködést, és ebben a magyar külpolitika nagy szerepet játszhat.
A Fidesz nem akarja belerángatni a pártpolitikába Amerikát – jelentette ki Németh Zsolt, utalva az emlékezetes Gyurcsány-látogatásra, amellyel kapcsolatban megjegyezte még: „szerencsére egyelőre csak a budapesti nagykövetség, és nem a Fehér Ház szóvivője igazította helyre a magyar kormányt”. A Fidesz szerint példa nélküli, hogy pártpolitikai szócső legyen egy külügyminisztériumi honlap, s veszélyesnek tartják, hogy titkos táviratokat hoznak – szelektíven – nyilvánosságra, megkérdőjelezve az egész magyar külpolitika megbízhatóságát, a diplomatáink működési biztonságát.
Ötlettelen és lekezelő szomszédságpolitika
Németh Zsolt azt is elmondta, hogy míg az Orbán-kormány idején kezdeményezőkészség jellemezte az országot, a nemzeti érdek karakteres érvényesítése és a gyakorlatias, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés a szomszédainkkal, addig a most lassan lezáruló ciklusban ez a lendület megtört, nem születtek nagy horderejű megegyezések, a magyar térségpolitika is követő és ötletekben szegény lett.
Ráadásul mindettől nem lett kevesebb feszültség sem – mondta Németh, aki szerint a Nyugat-Balkánon túlságosan lekötötte a külügy energiáit, hogy bár némileg megkésve, de a vajdasági atrocitásokkal kapcsolatban fölkeltse a nemzetközi közösség érzékenységét, ugyanakkor a mostani kormány nem tett eleget azért, hogy fönntartsa Szerbiában a reményt: hosszú távon Magyarország az a szövetséges, amelyre hangsúlyosan építhet, pedig ez feltétele az eredményes együttműködésnek. Némileg lekezelőnek tartja Németh a kormány nyugat-balkáni politikáját. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte, hogy a státustörvény elfogadása után a pozsonyi politikában fölülkerekedett a hungarofób magatartás, s ezt sem az ő kormányuk, sem a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kabinet ezt nem tudta kezelni.
December 5.: A nemzetpolitika mélypontja
A magyar-magyar kapcsolatok rendszerváltozás utáni történetének mélypontjának nevezte Németh a kettős állampolgárásgról szóló népszavazást, amelynek következményeképpen ugyan számos kormányzati ötlet született, ám ennek dacára végül koherens koncepció nem jött létre. Németh értékelése szerint az anyaországból való kiábrándulás határozza meg a helyzetet, amit csak tovább ront a kormányzat hozzáállása. A határon túli támogatások jelentős csökkentése szerinte az anyaország hitelét kérdőjelezi meg. Németh viszont előremutatónak tartja a Szili Katalin által képviselt magatartást: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát, a határokon túliakkal foglalkozó parlamenti bizottságot, mégis úgy látja, alapvető fordulatra van szükség ezen a téren is. Németh szerint megkerülhetetlen az intézményes magyar-magyar párbeszéd helyreállítása, a Magyar Állandó Értekezlet nevéhez méltó működtetése.
MSZP: Sikeres évet zár a magyar diplomácia 2005-ben
Kozma József szocialista képviselő, az MSZP parlamenti frakció külügyi csoportjának vezetője sikerként értékelte keddi sajtótájékoztatóján a magyar külügy tevékenységét. A kiemelkedő eredmények egyikeként említette az Európai Unió költségvetésének elfogadása érdekében tett magyar lépéseket. Megfogalmazása szerint: „A következő időszak ugrásszerű fejlődésének megalapozásában tettünk óriási lépést. (...) A magyar kormány kezdeményező képessége meghozta a hasznot Európának (...), és Magyarország számára is”.
Ugyancsak a sikerek közé sorolta a román és az osztrák kormánnyal közösen tartott kormányüléseket, a határon túli magyarok érdekében tett erőfeszítéseket, amelyek közül kiemelte a vajdasági magyarok ellen atrocitások kezelését. Kozma sikeresnek ítélte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök moszkvai, kínai, valamint egyesült államokbeli tárgyalásait is.
Fidesz: hazug öntömjénezés
Úgy tűnik, hogy amikor a szocialista külpolitika éppen nem a Gyurcsány Ferenc kínos improvizációi miatti tűzoltómunkával van elfoglalva, a maradék erejéből csak öntömjénezésre futja – reagált az MSZP külügyi évértékelésére Balla Mihály.
Az országgyűlési képviselő az évet értékelve többek között megemlékezik arról a nemzetközi megrökönyödésről, amely azon rendhagyó gyurcsányi ötletet követte, hogy az Európai Unió terjessze ki az egymilliárd-háromszázmillió kínai állampolgárra a vízummentességet.
Az EU-költségvetés megszületésének puszta ténye tényleg politikai siker egész Európa és benne hazánk számára. Gyurcsány Ferenc azonban valójában olyan pénzügyi célkitűzésekkel indult neki a csúcstalálkozónak, amelyeket már a legrosszabb ajánlat is teljesített, Brüsszelből hazatérve pedig nem létező, virtuális pénzeket is hozzászámolt a ténylegesen Magyarországnak járó összeghez – írja nyilatkozatában Balla.
A cinizmus netovábbja a minap megnyitott szelmenci határátkelő tollaival ékeskedni. E siker kizárólag az amerikai magyar civil lobbinak köszönhető, a washingtoni magyar nagykövetség ugyanis minden támogatást megtagadott az ügytől – olvasható a dokumentumban.
origo.hu
Budapestre érkezik ma Erdogan török elnök, részleteket közölt a TEK a védelméről
