Szállítási moratórium élő adásban? – folytatódik a gázcsata

Csak látszólag szól a gázárakról az orosz-ukrán vita - írja Gázár című vezércikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. E harcban a lap szerint a gáz és annak ára csak eszköz arra, hogy Moszkva befolyásolja a jövő évi ukrán parlamenti választásokat. Néhány órával az orosz ultimátum lejárta előtt az ukrán elnök hajlandóságot mutatott a tárgyalások folytatására - írja a Die Presse honlapja.

2005. 12. 31. 14:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Így fog Gerhard Schröder jövője kinézni: A poszt-szovjet térség vitaelsimítója, amennyiben az ütközés tárgya – legalább is látszólagosan – energia ügyi természetű? Azok a Schröderhez intézett felszólítások, miszerint Moszkva és Kijev vitájában közvetítsen, számos naív feltételezésen alapulnak. Először is, mert a Gazprom leányvállalatánál betöltött posztját még el sem foglalta; másrészt Schrödert nem lehet semleges közvetítőnek tekinteni – nem szólva a biztonságos ellátás világos német érdekeitől – nyilvánvalóan Putyin oldalán áll. Harmadszor az orosz-ukrán vita csak látszólag szól a gázárakról – írja Gázár című vezércikkében Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív német napilap az orosz-ukrán vita várható következményeit taglalva arról számol be, hogy valójában egy világos hatalmi harc, melyben Moszkva rá akarja erőltetni akaratát Ukrajnára. A kijevi vezetés most kapja meg a számlát nyugati orientációjáért. E harcban a gáz és annak az ára csak eszköz arra, hogy Moszkva befolyásolja a jövő évi ukrán parlamenti választásokat. Az orosz elnök volt az aki, komoly válságról beszélt, aki a Gazprom vezetéssel történő megállapodás elmaradása esetére vasárnap az Ukrajnába történő szállítások leállításával fenyegetőzött. Ráadásul az orosz fenyegetéshez egy megalázó ajánlatot is kapcsoltak, egy olyan hitelajánlatot, melyből Kijev fizetheti az új gázárat.

Azt nem lehet bírálni, ha a Kreml által ellenőrzött Gazprom világpiaci árat kíván elérni. De léteznek hosszú távú megállapodások, léteznek tárgyalási formák. Nem csodálkozik senki azon, hogy Kijev egy négyszeres áremelést felháborodva fogad és provokációnak tart. Ha valaki nyugaton és az orosz energiahordozóktól egyre inkább függővé tett Németországban elfelejtette volna: Putyin világpolitikai ambíciókkal rendelkező és egyáltalán nem színtiszta demokrata, továbbá a földgáz és a gázvezeték nevű modern fegyver specialistája, aki január 2-án átveszi a G-8-as ország csoport vezetését. Bízhatunk még benne? – teszi fel a kérdést végül a vezércikk szerzője.

Die Presse (diepresse.com)

Szállítási moratórium élő adásban című írásában foglalja össze a konzervatív osztrák napilap honlapja mindazt, amit szombat kora délután a gázár vitában tudni lehet. A forgatókönyvet már percre pontosan megtervezték, a szomszéd megalázásának mindenki számára láthatóvá kellett válnia. Az orosz televízió élőben fogja közvetíteni, ha Oroszország új év napján, közép-európai idő szerint 9 órakor csavar egyet a gázcsapon. A továbbított gázmennyiség pontosan annyival fog csökkenni, mint amennyit általában Ukrajnának tartanak fenn. Az európai vásárlóinak a Gazprom garantálja, „hogy a jövő évben sem kell fagyoskodniuk.”

Néhány órával az ultimátum lejárta előtt az ukrán elnök Viktor Juscsenko kifejezte hajlandóságát a tárgyalások folytatására. Ukrajna hajlandó, „az orosz gázról az európai árképzésnek megfelelően” egyeztetni, a kijevi válságtanácskozást követően. Közelebbi információkkal az Itar-Tass hírügynökség szerint nem szolgált.

Az orosz elnök szombaton egy több hónapos halasztást helyezett kilátásba, amennyiben Ukrajna még ezen a napon megállapodna a Gazprommal. Amennyiben Ukrajna hajlandó piaci árat fizetni, akkor 2006 első negyedévében, még a jelenlegi áron kapná a gázt, nyilatkozta Putyin az orosz biztonsági tanács ülését követően.

Juscsenko péntek este elfogadhatatlannak nevezte a Gazprom elnökségét irányító Alexej Miller áremelési javaslatát, mely az eddigi 50 dollárról a világpiaci 230 dollárra emelné 1000 köbméter gáz árát. Juscsenko hangsúlyozta, hogy többet, mint 80 dollárt nem hajlandóak fizetni. A dpa hírügynökség információi szerint a fehérorosz Alexander Lukasenko nyíltan kimondta, miért kívánja Moszkva Ukrajna ellen bevetni a gázfegyvert miközben Minszk továbbra is csak 47 dollárt fizet 1000 köbméterért: „Ez Ukrajna nyugati és amerikai orientációja miatt, valamint a kijevi politikusok barátságtalan Oroszországgal szembeni lépései okán történik.” Továbbá úgy fogalmazott: „Nézzék meg Fehéroroszországot. Bejelentettük, hogy a NATO-ba kívánunk belépni? Nem.” – írja a diepresse.com.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.