Szentesi Zöldi László: Ha tehát mindenfajta érzelmi elfogódottság, rajongás vagy ellenszenv nélkül véleményt kell alkotni a kormány egyház-politikai stílusáról és gyakorlatáról, legalábbis elégtelennek kell neveznünk a mostani állapotokat. Pénzt elvenni az egyházaktól éppen olyan cselekedet, mintha a Pető Intézetnek vagy a gyengén látóknak üzenne hadat a Gyurcsány-kabinet. Az egyházak tevékenységének döntő hányada ugyanis karitatív jellegű, a mostani intézkedéssel kórházak, iskolák, missziók munkáját lehetetlenítik el. Magától értetődően politikai meggyőződéstől, hitbéli felfogástól független eseménysorról van szó, hiszen senki sem örvendezhet az esélyegyenlőtlenség diadalra juttatásán. Akarom mondani, kísérletén, mert Magyar Bálintra, Arató Gergelyre és barátaira feltehetően senki sem emlékszik már, amikor a pannonhalmi bencések, a debreceni reformátusok és a többiek végzik szent küldetésüket, azaz magyarságra, emberségre oktatják utódainkat.
(Magyar Nemzet, 2005. december 23.)
Ez nagyot szólna: ilyen csapattársa még nem volt Sallai Rolandnak!
