Borsik János szerint erre már valamennyi kormány tett ígéretet, ami legutóbb 2002-ben hangzott el, de a bérfelzárkóztatás idővel bérfelzárkózásra módosult. – Mindez hihetőbb lenne, ha egyéb korábbi ígéretek, programok megvalósulnának, mint a 38 órás munkahét bevezetése, vagy a munkanélküliség csökkentése – fogalmazott a munkavállalói oldal soros elnöke. Borsik nem osztotta a miniszterelnök véleményét, hogy a minimálbérről három évre kötött megállapodás és a jövő évi bérajánlás a bérfelzárkóztatás megkezdését jelentené. – Erről csak akkor lesz szó, ha a munkavállalók nemcsak az uniós árakat, hanem az uniós béreket is érzékelik – tette hozzá Borsik.
A miniszterelnök javaslata támogatandó, hiszen a magyarországi reálbérek az uniós átlag csupán 27 százalékát, de még a magyar gazdaság teljesítményének is alig felét érik el – mondta Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke szerint azonban a kormány meghirdetett programjai és azok végrehajtása között éles ellentmondás feszül. Az általánosan megfogalmazott célok helyett a kabinet konkrétan is cselekedhetne, például a szociális charta ratifikálásával, amely a tisztes megélhetéshez való jogot mondja ki. Ezért a minimálbér meghatározásánál ezt kellene figyelembe venni, nem pedig azt a harmadik világban szükséges célt, hogy a legkisebb bérnek csupán a létminimumot kellene fedeznie – hangsúlyozta Palkovics.
origo.hu
Bajban Karácsony Gergely: törvénytelenné nyilvánították Budapest 2025-ös költségvetését!
