Tamás Gábor: Ám mégis akad pár szempont, amin érdemes elgondolkodnunk. A regisztrált szántóföldi termeléshez adott támogatási rendszert azért alakította ki az európai adminisztráció, mert így, a stabil takarmánypiac hátterével tervezhetővé vált az ágazat „nehézipara”, az állattenyésztés is. Agrárközgazdászok eltérően vélekednek arról, milyen is az egészséges arány a két fő szektor között. Akad, aki az egyharmad-kétharmadra, mások a szezonálisan felfuttatott, majd visszafogott állattartásra esküsznek. Nálunk azonban bármelyik szempont szerint is vizsgálódunk, gyorsan ráébredhetünk, egészségtelen az arány: miközben a stabil támogatási pénzekkel megsegített, korábban kissé lesajnált gabonaágazatban megjelenik a garantált nyereség, a sertéstartók – például – pillanatnyilag kedvező helyzetük ellenére a tartós bizonytalansággal küzdenek. És számomra ezért okoz furcsa, nehezen meghatározható rossz érzést a gabonatermelés megizmosodása – egy olyan ország, mint a miénk, egyszerűen nem állhat be a garantált áras felvásárlás hátterével csak gabonahegyeket termelni. Fizikailag nem tudunk vele mit kezdeni. Érezhető a kormányzati szándék a már emlegetett termelési egyensúly megteremtésére, de ott meg a piac könyörtelen satuja szorongat: most kevés a sertés, tehát jó ára van, ha holnap sok lesz, nehezen lehet eladni.
(Népszabadság, 2005. december 22.)

Közel egy milliárd forintból újult meg a Pécsi Tudományegyetem parkja – videó