A belvárosi úthasználati díjat egy júliusig tartó kísérleti időszakban vetik ki Stockholmban, majd ősszel a parlamenti választásokkal egy időben népszavazáson dönthetnek a svéd fővárosban lakók a rendszer sorsáról. A behajtási díj bevezetésének célja, hogy 10-15 százalékkal csökkentse az autóforgalmat, s a tervek szerint a bevételeket a tömegközlekedés fejlesztésére fordítják. A legfrissebb felmérések szerint a stockholmiak közel 70 százaléka ellenzi a díj bevezetését. Azonban a szociáldemokrata városvezetés azt reméli, hogy a csökkenő forgalom és légszennyezettség hatására megváltozik a stockholmiak véleménye.
Az autósoknak – ahányszor a belvárosba hajtanak – munkanapokon reggel fél hét és este fél hét között 10–20 koronás (1,05–2,10 euró) díjat kell fizetniük. A kivetett tarifa egy nap maximum 60 korona (6,30 euró) lehet. A külföldi rendszámú gépkocsikra, valamint a buszokra, taxikra, motorkerékpárokra nem vonatkozik a díjfizetési kötelezettség.
Az európai fővárosok közül Stockholmon kívül Londonban, illetve Oslóban vetnek ki belvárosi behajtási díjat. A brit fővárosban 2001 óta alkalmazzák a rendszert. A díj bevezetésekor a londoniak nagy része ellenezte a szisztémát, azonban három évvel később már megbarátkoztak vele. A rendszer alkalmazása révén ugyanis 18 százalékkal csökkent az autóforgalom – jegyzi meg a Reuters. A tervek szerint 2007-re kétszeresére nő Londonban a díjköteles övezet területe.
Előbb-utóbb hasonló rendszert kell bevezetnie a magyar fővárosnak is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Szerinte a rendszer bevezetéséhez számos feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt teljes elkerülő gyűrűre lenne szükség, amely nem tenné szükségessé, hogy az átmenő forgalom bemenjen a városba. Másrészt nélkülözhetetlen az északi Duna-híd megépítése, a kötött pályás tömegközlekedés, illetve a MÁV elővárosi vonalainak fejlesztése, valamint minél több P+R parkoló megépítése is. Nyáry véleménye szerint a rendszer bevezetésére közel tíz év múlva kerülhet sor. A város egyes részein (például a budai Vár, az V. kerület belső harmada) más most is kérnek behajtási díjat az autósoktól, a csillapított forgalmú övezetekben (például Ráday utca) pedig csak korlátozott számú személygépkocsi hajthat be.
A légszennyezettség csökkentése a célja az Európai Bizottság decemberben elfogadott két javaslatának is. Az egyik az euro 5-ös motorokra vonatkozó tervezet, amely legkorábban 2008-tól jelentős kibocsátáscsökkentésre kötelezné a gyártókat. A másik brüsszeli javaslat azt írná elő a közintézményeknek, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre (buszok, teherautók, hulladékgyűjtők) vonatkozó éves gépkocsi-beszerzési keretük legalább negyedét olyan járművek vásárlására fordítsák, amelyek különösen környezetbarát technológiával működnek – olvasható a Világgazdaságban.
Behajtási díjak és forgalomcsökkenés
|
|
Díj (napi, euró) |
A forgalomcsökkenés mértéke (%) |
| London | 11,6 | 18 |
| Stockholm | 6,3 | 10–15* |
| * Célkitűzés | ||
