Március végére sok iskola fizetésképtelenné válhat, mert a hideg miatt országosan naponta mintegy 30 millió forinttal többet kell költeni fűtésre a megszokottnál – mondta el az InfoRádióban az Oktatási Intézményeket Fenntartók Országos Egyesületének (OFOSZ) elnöke.
Kaszás Mátyás rámutatott: az iskolák és óvodák jelentős része nagyon elhanyagolt állapotban van, igen rossz a szigetelésük. Mínusz tíz fok alatti hőmérsékletnél annyi hő szökik el, hogy csak folyamatos, teljes intenzitású fűtéssel lehet fenntartani a meleget, az éjjel-nappali fűtés miatt legalább a duplájára emeli a költségeket – mondta Kaszás. Éjszakára és hétvégére sem lehet kikapcsolni a fűtést, mert annyira kihűlnének a termek, hogy nem lehetne időben felfűteni őket – tette hozzá.
Ez intézményenként naponta mintegy 10 ezer forintos többletkiadást jelent ami 250-300 intézményt érint, így összege országosan mintegy napi 30 millió forint – kalkulált Kaszás, aki szerint a kományzat magukra hagyják az iskolákat
„Ez a probléma nem most jelentkezik, hanem majd februárban vagy márciusban, amikor benyújtják a szolgáltatók a számlát, és nem lesz keret amiből kifizessék. Az iskolák most nem tehetnek mást, mint hogy fűtenek, s majd a számlák benyújtása után kezdődik a nagy küzdelem, hogy tudnak megállapodni akár az elektromos, akár a gázművekkel a halasztás ügyében. Nagyon sok iskola a csőd szélére fog kerülni, eladósodik” – vélte az OFOSZ elnöke.
Az oktatási tárca államtitkára szerint ezek a számok még becslésnek is rosszak, az adatoknak nincs semmi szakmai alapjuk. Országos összesítés pedig különösen nehéz mondani, mivel az egyes iskoláknak különböző fűtési rendszere van, ezért egyenként kellene őket „megnézni” – jelentette ki Arató Gergely. A tárca többletforrásokat nem tud adni a fűtésköltséghez, ezt az iskoláknak az éves normatívából kell kigazdálkodniuk – hangoztatta. Ezen felül többlettámogatásra nincs módunk – fűzte hozzá.
Az Oktatási Minisztérium ehhez csak egyszer ad kiegészítést, amikor gázáremelést kompenzálja az intézményeknek – nyilatkozta Arató. A politikus azzal vádolta az egyesületet, hogy „az utóbbi időben számos alkalommal meglehetősen szakszerűtlen és megalapozatlan kijelentéseket tett”.
A fenntartói egyesület azon felvetésével, hogy a nyílászárókon távozó meleg az államnak is tetemes kiadásokat okoz, Arató egyetértett és elmondta, fontos, hogy „minden iskolafelújításnál sor kerül a nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésére”, ehhez járul hozzá a Szemünk fénye-program, így „hosszú távon tényleg az a cél, hogy csökkentsük ezeket a költségeket”.
Szénszünet előzte meg a csődveszélyt?
Az év első napjaiban az OFOSZ információi szerint fűtési költségeiken próbáltak spórolni azok az iskolák, amelyek néhány nappal meghosszabbították a téli szünetet. Az oktatási intézmények közel 20 százaléka tett így, és nem éppen jókedvéből – tájékoztatott január 3-án Kaszás Mátyás, aki akkor kijelentette: a szünet elrendelésére azért volt szükség, hogy az oktatási intézmények téli kiadásaik legjelentősebb összegének egy részét – a fűtési díjat – megtakaríthassák.
Emlékezetes: az OFOSZ miniszteri rendeletet kezdeményezett a hosszabb szünetekről, mivel a „jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az iskola vezetése önhatalmúlag öt napnál hosszabb szünetet rendeljen el„. Arató akkor a kezdeményezésre reagálva közölte: nem hosszabbítják meg a téli szünetet, nincs olyan válsághelyzet, ami indokolná az ilyen típusú, a tanév rendjét megzavaró lépést.
origo.hu
Lépre csalták a prostituálthoz érkező férfit, súlyos büntetésre számíthatnak
