Fenekestül felforgatná a minisztériumok jelenlegi szerkezetét az államszervezet megújításáért felelős kormánybiztos koncepciója. Sárközy Tamás tervezetének vezérelve az ésszerűség és a hatékonyság: a jogászprofesszor ennek érdekében nemcsak minisztériumokat szüntetne meg, hanem hatásköröket vonna össze és feladatokat csoportosítana át. A miniszterelnöknek decemberben benyújtott, egyelőre nem nyilvános tárcaszerkezet-készítője szerint hangsúlyozottan rugalmas: beállítottságától és szándékaitól függően viszonylag nagy mozgásteret hagy az újonnan megalakuló kabinetnek.
A tervezet radikálisabb verziója tíz, az enyhébb tizenkét minisztériummal számol, a rendszer a professzor szerint ugyanis nem a tárcák számának csökkentésétől, hanem az ésszerű feladatszervezéstől lesz hatékonyabb.
A javaslatban ennek megfelelően arra is van példa, hogy egy mindeddig két tárca által koordinált feladatokat a jövőben három lásson el: a költségvetési minisztériumra keresztelt jelenlegi pénzügyi tárca például kizárólag a költségvetéssel és az államkincstárat érintő ügyekkel foglalkozna, a napi ügyeket – például az energiahivatalt és a felügyeleteket – egy infrastrukturális, míg a vállalkozás- és beruházásösztönzést, illetve az európai uniós források kezelését egy, a rendszer motorjaként működő gazdaságfejlesztési minisztérium venné át. Az átalakítással megszűnne az európai ügyek tárca nélküli miniszteri posztja, de a gazdaságfejlesztéssel összeolvadó feladataik miatt új munka után kellene néznie a munkaügyi és az informatikai miniszternek is.
Nem kegyelmez a koncepció a területfejlesztéssel foglalkozó tárca nélküli miniszternek sem: a hozzá tartozó feladatokat egy önálló területfejlesztési minisztérium kezelné a jövőben, amely a belügyminisztériumról leváló helyi közigazgatási ügyekkel kiegészülve a régóta halogatott regionális reformot is irányítaná. E szerv felügyelné a későbbiekben a vidékfejlesztést is, a tehermentesített földművelési tárcát pedig a nemzetközi tendencia változását követve földművelési és élelmezési minisztériumra keresztelnék. A Belügyminisztérium rendészeti ága egy közös, igazságügyi-közbiztonsági minisztériumba olvadna.
Nem kerülnék el a radikális változások a Miniszterelnöki Hivatalt sem: a szakfeladatoktól megfosztott kancellária csak a stratégiai tervezést vezényelné, a közigazgatás kiszolgálásával külön intézmény foglalkozna.
A szóvirágnak is beillő Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium feladataiból a tervezet csak az utóbbi kettőt hagyná meg: az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat a többi tárca, illetve egy gyermek- és ifjúsági programokat koordináló alap között osztaná szét. A Gyurcsány-kormány megalakulása előtt önálló Sportminisztériumnak szintén búcsút lehet mondani, a javaslatban sajátosan a testkultúra részének tekintett területet az összevont kulturális-oktatási tárca kezelné.
A Fidesz kormányprogramért és kabinetstruktúra-kidolgozásért felelős munkacsoportja a Sárközy-féle skandináv mintával szemben az angolszász példát vette alapul, a feladatok szétszabdalása helyett így összevonásban, csúcsminisztériumokban gondolkodik.
Az átalakításra az ellenzéki párt is többféle javaslatot készít, a tárcaszerkezet kialakítását ugyanis nagyban befolyásolhatja, hogy választási győzelem esetén egyedül vagy koalíciós partnerrel vághatna-e neki a kormányzásnak. A tervezet egyelőre hat-nyolc csúcsminisztériummal, köztük egy összevont gazdasági-pénzügyi, egy egységes belügyi-honvédelmi és egy egyesített kulturális-oktatási tárcával kalkulál. Az még nem dőlt el, hogy a csúcstárcák részfeladatait „kis miniszterek” vagy államtitkárok irányítanák.
Forrás: Magyar Hírlap
Barcelona
Már az időpont is megvan: ekkor tér vissza Messi Barcelonába
