Futószalagon készültek a hamis iratok

Gyurcsány-dosszié 2. <i>(a teljes cikk, dokumentumokkal)</i> <br/> <br/><i>Mottó: &#8222;Egyetlen ember sem elég gazdag ahhoz, hogy visszavásárolja a múltját.&#8221; (Oscar Wilde)</i> <br/><br><a href="http://www.mno.hu/index.mno?cikk=331333&rvt=2" TARGET=_blank>&#8226; A fattyú neve: Nomentana</a><br>

Előző számunkban megírtuk: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a közvélemény előtt leginkább ismert Altus Rt.-je nem a semmiből született. Ennek a ma is jól működő vállalkozásnak az alapjait az egykori ifjú kommunista a 90-es évek vadkapitalista időszakában építette ki az állami szférában dolgozó ismerőseivel. 1992-ben segítségükkel vásárolt meg egy már működő, a majdani cégbirodalmának felépítésében jelentős szerepet kapott vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A kormányfő elszántságát és módszereit jelzi, hogy a vásárlás vadkeleti körülmények között zajlott: miután hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársaitól, azaz a dolgozók kezéből gyakorlatilag kicsavarta üzletrészüket.
Tegnapi cikkünkből az is kiderült, hogy Gyurcsány a Szenzorhoz nem mint magánszemély jutott hozzá, hanem egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül, amelyik így tulajdonossá vált a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. A Nomentana Kft.-nek azonban volt egy kis „testi hibája”: a valóságban nem létezett.

Gyurcsány Ferenc 1992 novemberében az Altus Rt. megalapítása mellett majdani cégbirodalmának másik, meghatározó alapkövét is lerakta. 1992. november 23-án kültagként belépett az 50 ezer forint alaptőkével rendelkező Nomentana Tanácsadó Betéti Társaságba. A Nomentana Bt.-t még 1991-ben hozta létre két magánszemély. Az alapítók közül a beltag személye már egy év elteltével megváltozott. A cég beltagja és képviselője Somorai László lett, aki a társaság vagyonából 20 ezer forintot mondhatott magáénak. A kistőkés Somorai feltehetően jó kapcsolatot ápolt a nagytőkéssé érlelődő, volt KISZ-titkár Gyurcsánnyal, hiszen 1992 novemberében az Altus alapításakor annak felügyelőbizottságában kapott helyet. Ugyanebben az időben azonban – feltehetően aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli alapon – Gyurcsány is beszállt Somorai cégébe, és megszerezte a Nomentana Bt. 30 ezer forint értékű kültagi tulajdonrészét. A Nomentana Bt. székhelyét a tőkéstársak Somorai lakására, a XIII. kerületi Jéggyár utca 3. szám alá jelentették be. Gyurcsány és Somorai még az ünnepek előtt, 1992. december 23-án elhatározták, hogy megkezdik cégük bevezetését a pénzügyi nagytőke világába és így a társaságot egymillió forint törzstőkéjű, korlátolt felelősségű társasággá alakítják át Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője Gyurcsány lett, de a társaság székhelye változatlanul a Jéggyár utcai lakásban maradt. A kft.-vé alakulás iránti kérelmet benyújtották a cégbírósághoz, ahol a Nomentana Kft. a 01-09-261025 nyilvántartási számot kapta. 1993. április 22-én a cégbíróság hiánypótlásra szólította fel a Nomentana Kft. képviselőjét azzal, hogy amennyiben nem tesz eleget a bíróság előírásainak, úgy elutasítják a kft. cégbejegyzését. A társaság a felszólítást nem teljesítette, így a cégbíró a Nomentana Kft. bejegyzési kérelmét 1993. szeptember 17-én elutasította. A bíróság a cégnyilvántartásban is közzétette, hogy 01-09-261025 szám alatt a Nomentana Kft. cégbejegyzése nem történt meg. A cégbírósági határozat azt eredményezte, hogy a kérelem szerinti Nomentana Kft. soha nem jött létre, soha nem létezett. A Nomentana Kft. részére megküldött elutasító határozat felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban változatlanul betéti társaság formájában működhet, és kizárólag a bt. képviselője írhat alá a cég nevében. A Nomentana Bt. esetében ez a személy Somorai László volt.

1992. december 23., a kérelem benyújtása és 1993. szeptember 17., a kft. bejegyzésének elutasítása közötti időszakban azonban a kft.-vé alakuláshoz félúton megrekedt Nomentana életében sok minden történt. Gyurcsány Ferenc a bt. és a kft. közötti lét határán tántorgó Nomentana ügyvezetőjeként ugyanis számos, számára rendkívül előnyös üzletet ütött nyélbe. Több adásvételi szerződés megkötésével megszerezte azt az Aldo (korábbi nevén Szenzor) Kft.-t, amely a miniszterelnök vagyonfelhalmozásának kulcsszereplőjévé vált. A Nomentana Kft. nevében Gyurcsány aláírta az Aldo Kft. társasági szerződésének módosítását is, amely aktussal jelentős döntéseket hozott az Aldo életében.

A Nomentana Kft. bejegyzését elutasító határozat után a Nomentana Bt. tagjainak, Somorainak és Gyurcsánynak – ha a törvények előírásait követik – a következőket kellett volna tennie. Az akkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a Nomentana a továbbiakban csak betéti társaságként működhetett volna tovább. Arra az időszakra vonatkozóan, amíg a kft.-vé alakulás iránti kérelme elbírálás alatt volt, éves beszámolót kellett volna készítenie, és feltüntetnie a cég vagyongyarapodását. Az elszámolási mérleg elkészülésével egyidejűleg az adóhatósággal is el kellett volna számolni a társasági adót és az egyéb adókat, valamint el kellett volna készítenie az adótörvény szerinti adóbevallásokat. A továbbiakban pedig kizárólag Somorai László írhatott volna alá dokumentumokat a Nomentana Bt. nevében.

A jelenlegi miniszterelnök azonban nem a jogkövető magatartás mellett döntött, hanem a vagyonfelhalmozás útján átlépett egy olyan – a jogszabályok által tiltott – világba, ahová törvénytisztelő állampolgár soha nem követheti. Gyurcsány ugyanis, teljesen figyelmen kívül hagyva a cégbíróság döntését, a továbbiakban a nem létező Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, és illegálisan működtette a törvényen kívüli fantomcéget. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával több éven keresztül megtéveszthette a Nomentana Kft.-vel kapcsolatba kerülő üzleti partnereket. A folyamatos törvénysértések egyik legdurvább következménye azonban az lett, hogy a birodalom alapcége, az Aldo Kft. ebben az időszakban jogszabály-ellenesen működött, hiszen egyik tulajdonosa nem létezett. Ez abból a szempontból is súlyos, mert ebben a törvényen kívüli időszakban az Aldo komoly vagyongyarapodáson ment keresztül. A cégbe új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. például 2,4 millió forintos értéken apportálta a cégbe azt a balatonszemesi villát, amely korábban állami tulajdonban állt, és amelyet Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Természetesen az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető is aláírta a nem létező Nomentana Kft. nevében. A további eseményekből kiderül, hogy a tervező rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálást követő 25 nappal a tervező rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg.

A törvénybe ütköző és így érvénytelen adásvétel alapján a miniszterelnök fantomcége már csaknem 40 százalékos arányban volt boldog és jogellenes tulajdonosa az Aldo Kft.-nek. Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető – a félrevezetéshez elengedhetetlenül szükséges – körültekintő eljárását mutatja, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben a nem létező Nomentana Kft. székhelyeként a létező Altus Rt. Budapest, Szt. István krt. 11. szám alatti székhelyét tüntette fel.

A szemesi villa megszerzését követő 1994. év piros betűs dátum volt a nem létező Nomentana Kft. tulajdonlása alatt álló Aldo Kft. életében. A Miniszterelnöki Hivatal ugyanis futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonú ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994. január 26-án a balatonőszödi kormányüdülő lízingszerződését, 1994 májusában a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti 319 négyzetméteres ingatlan lízingszerződését, valamint szintén a Szalay u. 4. szám alatti ingatlan több mint 500 négyzetméteres V.–VI. emeletének adásvételi szerződését írták alá. Ezeket a beruházásokat az Aldo Kft. taggyűlésének a társasági szerződés szerint határozattal kellett jóváhagynia. A taggyűléseken a nem létező Nomentana Kft. mint tulajdonos vélhetően aktívan részt vett a döntéshozatalban.

Az állami ingatlanokat zsinórban értékesítő Miniszterelnöki Hivatal eljárása mellett sem lehet azonban szó nélkül elmenni. A privatizációs eljárásban a pályázó Aldo Kft.-nek nyilvánvalóan be kellett nyújtania elbírálásra a cég dokumentációit. Az állami szervnek ezek szerint „nem tűnt fel” az a – cégnyilvántartásból bár nehezen, de egyértelműen megállapítható – tény, hogy a pályázó Aldo Kft. egyik tulajdonosa, a Nomentana Kft. egész egyszerűen nem létezik. A Miniszterelnöki Hivatal tehát egy hang nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül értékes állami ingatlanok egy teljes mértékben törvényellenesen működő társasághoz kerüljenek.

Az ingatlanok megszerzését követően a jelenlegi miniszterelnök elérkezettnek láthatta az időt arra, hogy a fantomcégét megpróbálja eltüntetni az Aldo Kft.-ből. Ehhez azonban még egy törvényellenes ügyletet végre kellett hajtania.

1994. november 22-én Gyurcsány a fantom Nomentana Kft. nem létező ügyvezetőjeként eladta az akkor már jelentős vagyonnal rendelkező, 2,9 millió forint névértékű Aldo-üzletrészt – mindössze kétmillió forintos vételáron – Molnár Attilának. Molnár Attila ebben az időben a miniszterelnök tulajdonostársa volt az Altus Rt.-ben. Gyurcsány a törvénytelen adásvételi szerződéshez mellékelte az ál-Nomentana Kft.-nek az ügylet megkötéséhez hozzájáruló hamis taggyűlési jegyzőkönyvét. A szerződő felek feltehetően amúgy is csak színlelték az adásvételi szándékot, hiszen az Aldo-üzletrészt röpke egy éven belül Molnár Attila már viszsza is adta Gyurcsány Ferencnek. Az üzlet igazi célja azonban megvalósult, a fantomcég kikerült az Aldo Kft.-ből. Azt, hogy az Aldóból eltüntetett, nem létező Nomentana Kft. milyen további illegális üzleti tevékenységet végzett, csak egy hatósági vizsgálat tudná kinyomozni. Egy profi módon végrehajtott megtévesztéssorozathoz azonban az üzletfelek félrevezetése még nem elegendő, ugyanis a hatóságokkal is kell valamit kezdeni. Ez okból történhetett meg, hogy a jelenlegi kormányfő – a nem létező cég illegális ügyvezetőjeként – a cégbírósághoz is rendszeresen nyújtott be hamis dokumentumokat.

A hatóságok megtévesztésének technikáit a következő számunkban olvashatják.

(Folytatjuk)