Kemény Csaba: A Munkáspárt kettészakadásával és a Magyarországi Munkáspárt 2006 létrejöttével lényegében véget ért Thürmer Gyula tizenhat éves egyeduralkodása és politikai „ámokfutása” a Munkáspártban. Thürmer abszolút hatalomra vágyó, minden nyílt, demokratikus vitától irtózó személyiség, s ebből adódóan az elmúlt másfél évtizedben szisztematikusan kiszorította pártjából az – amúgy sem sok – demokratikusan gondolkodó marxista értelmiségit. Ezzel együtt felszámolt pártján belül az ideológiai és politikaelméleti műhelymunkát is. Szinte, „zsigeri” ellenszenvektől vezetve, szinte mániákus, gyűlölködő, abszurd és irracionális politikát folytatott – valójában elnöksége első pillanatától kezdve – a Munkáspárt egyetlen potenciális szövetségesével, az MSZP-vel szemben. Ez végül is a párt kettészakadásához vezetett. Ami nemcsak a magyar kommunista mozgalom, hanem személyesen Thürmer Gyulának a kudarca is, mellyel politikai karrierről szőtt álmai végleg szertefoszlanak. Ideig-óráig még elnök maradhat az ő kezdeményezésére – ismét – „átkeresztelt” Magyar Kommunista Munkáspártban – megtévesztve, félrevezetve, elkábítva a pártban még megmaradt – zömmel igencsak idős – tagokat, de kétségtelen, hogy ez a kis Thürmer-párt a mai magyar politikai élet perifériájának is csak a perifériáján létezhet vegetálhat valameddig...
Ez a helyzet jól tükrözi a magyar kommunista mozgalom rendszerváltás utáni szétesésének folyamatát. Csak a következő egy-két évben fog kiderülni, hogy a Munkáspártból kiszakadt és Magyarországi Munkáspárt 2006 egy új baloldali, marxista-kommunista ideológiai és politikai programmal – és gyakorlattal! – meg tud-e erősödni és ki tud-e vívni figyelmet érdemlő helyet a magyar politikai életben.
(Népszabadság, 2006. január 17.)
Szuverenitásvédelmi Hivatal
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
