Kerényi Jenő (1908- 1975) az Iparrajziskolában tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő növendéke, később tanársegédje volt. A főiskolán fővárosi ösztöndíjat, 1937-ben római ösztöndíjat kapott. Művészetére Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett az etruszk szobrászat volt döntő hatással.
Első gyűjteményes kiállítását 1941-ben rendezte a Tamás Galériában. Kezdetben magánmegbízásra kisebb szobrokat, illetve síremlékeket mintázott. Első jelentős állami megbízását 1942-ben kapta: Lévára mintázott emlékművet, amelyet 1943-ban avattak fel. 1946-ban mintázta meg a sátoraljaújhelyi partizánemlékművet.
Az 1958-as brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncolók című szobra nagydíjat nyert. A hatvanas években készített műveivel hozzájárult a magyar képzőművészetnek a hatvanas évek derekán megfigyelhető megújulásához. Kisplasztikáit számos bel- és külföldi kiállításon bemutatták. Nagyobb kollekcióval szerepelt az 1960-as Velencei Biennálén is. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, Szentendrén pedig múzeuma van.
Kerényi Jenő munkásságát Munkácsy-díjjal, Kossuth-díjjal jutalmazták, de megkapta az érdemes művész, kiváló művész elismerést is.
A Körmendi Galériában ma délután megnyíló tárlaton az alkotó számos műve először kerül a közönség elé. A február 18-ig látogatható kiállítást Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő nyitja meg 17 órakor.
A gyarló király bőrébe kell bújnia a magyar musicalszínésznek a Hunyadiak folytatásában
