Basler Zeitung (baz.ch)
A svájci napilap – szinte egyedüliként – Magyarország április 9-én és 23-án választ címmel idézi a német DPA hírügynökség tudósítását. A választások időpontjának kijelölése kizárólag az elnök mérlegelési jogkörébe esik. A közvéleménykutatás szerint jelenleg az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett áll – közli a Basler Zeitung.
Berliner Morgenpost (morgenpost.berlin1.de)
A berlini napilap Kritika és tartózkodás címen idézi az amerikai és német politikusok vélekedését a francia köztársasági elnök tegnapi bejelentéséről. (A németek a hidegháború óta rossz véleménnyel vannak a francia atomprogramról, mert az elsődlegesen a német városok szétlövésére lett volna alkalmas – a szerk.)
A washingtoni kormányzat tartózkodóan reagált Chirac legutóbbi fenyegetőzésére, amelyben az atomfegyverek bevetését sem zárta ki egyes terrorista államokkal szemben. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack kitért az újságírói kérdés elől, mondván, még nem olvasta Chirac nyilatkozatának pontos szövegét. Általánosságban érvényes elvnek nevezte, hogy a katonai akció megindítása, az erőszak alkalmazása a legkomolyabb döntés, amit egy adott ország politikai vezetése meghozhat, ám ez a döntés az adott ország vezetésének és népének ügye.
Németországban párthovatartozástól függetlenül kritikusan fogadták a Chirac javaslatát. A Baloldali Párt-PDS és a zöldek a kormány állásfoglalását követelték, míg a liberális párt (FDP) elnöke, Guido Westerwelle felszólította Angela Merkel kancellárt, hogy „tartózkodásra bátorítsa” Chiracot.
Ismert, a francia elnök azokat az államokat, „melyek ellenünk terrorista eszközökhöz nyúlnak”, atomfegyver bevetésével fenyegette meg. Mindeddig Franciaország a nukleáris csapást arra az esetre tartogatta, amennyiben területi integritását, népét és szuverenitását fenyegetné veszély.
A CDU külpolitikusa, Andreas Schockenhoff Chirac beszédét „nem igazán hasznosnak” nevezte. „Az iráni kormánynak tisztában kell azzal lennie, hogy a helyzete nem javulna az atomfegyver birtoklás esetén sem” – nyilatkozta a Berliner Zeitungban. Az FDP külpolitikai szakértője, Werner Hoyer úgy fogalmazott a Kölner Stadt-Anzeigerben, hogy Chirac a „veszélyes szónoki eszkalációhoz hozzájárulva, bizonyosan nem az atomprogramjukról történő lemondásra fogja rávenni a teheráni mullahokat.” Az SPD frakcióvezetőhelyettese – a Schröder-kormány honvédelmi államtitkára –, Walter Kolbow szintén elvetette az atomfegyverek bevetését a terrorista támadásra adott válaszként.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Jens Hartmann Gyanús gázüzlet Moszkva és Kijev között című, moszkvai keltezésű írásában elemzi a Gazprom új taktikáját, miszerint az orosz gázmonopólium miden olyan cégbe beszáll, amely az Ukrajna és a külföld közötti energiaszállításokat ellenőrzi.
A föld legnagyobb földgáz-monopóliumának valószínűleg mélyen kell a kasszába nyúlnia, a Gazprom most újjászervezi az Ukrajnához fűződő kapcsolatait – nyilatkozta az energia exportért felelős helyettes vezető, Alexander Medvegyev. A folyamat keretében a vállalkozás meg kívánja venni annak a titokzatos gázkereskedelmi cégnek, a Rosukrenergónek (RUE) a felét, amelyen keresztül az Ukrajnába irányuló energiakereskedelmet lebonyolították. A másik 50 százalék a tervek szerint az ukrán állami gázkereskedelmi cég, a Naftogaz tulajdona lenne.
A küszöbön álló felvásárlás – a Trojka Dialog befektetési bak elemzője Valerij Nyestyerov a RUE értékét, mintegy ötmilliárd euróra becsüli – azt a gyanút ébreszti, hogy valaki(k) szeretné(k) kifosztani a Gazprom kasszáját. Senki sem tudja a Gazpromnál megmagyarázni, hogy miért éri meg egy olyan jelentős haszonnal kecsegtető szerződésekkel bíró közvetítő cég, mint a RUE drága felvásárlása. „Itt a konszern pénzét próbálják kivonni” – véli Steven Dasevszkij olaj- és gázüzletági elemző, aki kiszámolta, hogy csak a január elején aláírt új szállítási szerződéssel a RUE 2,5 milliárdos cégértéke megduplázódott.
A gázüzletből láthatóan az orosz és ukrán üzleti elit egy része profitál, akik közül többnek is kiváló kapcsolatai vannak a Kremlben. A január elején bevezetett orosz szállítási stop Európa jelentős részét érintette, hiszen a kivitel közel 80 százaléka az Ukrajnán keresztülfutó vezetékeken zajlik.
Az új szerződés, mely a RUE-n keresztül kívánja az összes Ukrajnába irányuló gázszállítást lebonyolítani, megsokszorozta a cég értékét: 2005 első félévében mintegy 310 millió euró nyereséget termelt a vállalat, ez az idén az első hat hónapban 1,25 milliárd euróra emelkedhet.
A RUE egy 2004-ban alapított vállalkozás, amely a „postaláda cégek” összes tulajdonságával rendelkezik. A cég székhelye a svájci adóparadicsom, Zug. A vállalat saját tőkéje alig 30 ezer euró. A RUE fele az Arosgaz nevű cég tulajdonában van, mely a Gazprom-leányvállalat, a Gazprombank százszázalékos tulajdona. A cég másik fele egy Centragaz nevű vállalat kezében van, amely az osztrák Raiffeisen Investment AG tulajdoni körébe tartozik. A Raiffeisen állítása szerint a részvénypakettet „a földgáz know-how-ban érdekelt nemzetközi befektetők” megbízásból birtokolja.
A moszkvai Novaja Gazeta néhány „befektető” nyomára bukkant, akik érdekeltek a RUE-ben. Többek között az egykori KGB-munkatárs, Konstantin Csujcsenko az egyik kulcsfigura. A Gazprom elnökségében ő a jogi kérdések felelőse, akit a Gazprom felügyelőbizottság elnökével, Dimitrij Medvegyevvel közös leningrádi egyetemi évek kötnek össze. Medvegyevet Putyin lehetséges utódaként tartják számon.
Csujcsenko baráti körébe tartozik Oleg Palcsikov, aki évek óta a a Gazprom árnyékában folytat gázkereskedelmet. Ukrán oldalon a nyomok a Naftogazhoz vezetnek, egy mini-Gazprom szerű céghez. „Nyilvánvaló, hogy mindazok, akik a tavalyi évben a RUE-n keresztül az Ukrajnába történő gázeladással hasznot tudtak besöpörni, most komoly bónuszt kasszírozhatnak abban az esetben, ha a gázüzletet eladják”, kommentálta a történteket a moszkvai Kommerszant című lap.
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
