A falusi kis posták megszüntetéséről szóló, a jelenlegi kormányzat kistelepüléseket sanyargató politikáját olykor kemény kritikával illető filmet csak a vezérigazgató ügyvédjével való egyeztetés után tudták levetíteni. A „hatalom” cinizmusát jellemzi, hogy – bár korábban is megtehette volna – csak a vetítés napján, röviddel a bemutató előtt akarta letiltani a dokumentumfilmet.
A kis híján botrányba fulladt vetítésen részt vettek a filmben érintett települések polgármesterei is, akik a bemutató utáni vitán hangsúlyozták, hogy nem a postáról van szó, hanem egy jelenségről; nem kifejezetten a mobil postával van gondjuk, hanem azzal, hogy a kistelepüléseket érintő döntéseket a megkérdezésük nélkül hozzák.
A mobilposta-szolgálat Magyarországon 2003 után indult útjára. Mint azt Májer József, Bodrogkeresztúr polgármestere, a Zempléni Településszövetség elnöke lapunknak elmondta: a Magyar Posta nem kérdezte meg a hatszáz lélekszámúnál kisebb települések véleményét arról, hogy az állandó postákat bezárják-e. Ezt a településszövetség elnöke alkotmányos diszkriminációnak látja. „Mi többször leültünk a posta képviselőivel tárgyalni, elmondtuk kifogásainkat, ám a válasz az volt, hogy nincs döntési jogkörük, s majd továbbítják észrevételeinket. Döntés persze nem született” – mondta Májer József. Hozzátette, nem a postával való hadakozásukról szól ez a film, hanem a negatív diszkriminációról, amivel a kormányzat a kistelepüléseket sújtja. A 2006-os költségvetés normatív számainak ismeretében Májer József leszögezte, még tovább szűkül az életterük, a kistelepülések támogatása 15-20 százalékkal csökken. „Ahelyett, hogy az aprófalvakat segítenék, hogy igyekezzenek helyben tartani a fiatalságot, elsorvasztanak minket. Vajon a demokrácia létszámfüggő?” – tette fel a kérdést Májer József.
Dárday István, a film rendezője úgy látja, Szabó Pál véleménye, hogy ő nem akar ebben a filmben szerepelni, az ő számára a legkárosabb, hiszen megakadályozza, hogy a nézők a véleményét meghallgassák. A Falurombolás című dokumentumfilm első részét egyébként már vetítette a Hír Televízió.
Főszerepben a kis- és nagyjátékfilmek
Az első napok után a dokumentumfilmes szakemberek nagy vonalakban értékelték a versenyben szereplő filmeket, s már csütörtökön elkezdődtek a nagyjátékfilmek, illetve a kísérleti és kisjátékfilmek vetítései is a szemlén.
Szakmai fórumot a versenyben szereplő dokumentumfilmekről a szemle második napján tartottak. Előkerültek a dokumentumfilmes szakma egyre súlyosbodó problémái is: a hátrányos megkülönböztetés a játékfilmekkel szemben mind a támogatás, mind a terjesztés tekintetében.
Csütörtöktől már elsősorban a játékfilmek, illetve a kisjátékfilmek kerültek a figyelem középpontjába. A nagyjátékfilmek versenyében 24 alkotás szerepel, ezekből nyolc filmet már be is mutattak a hazai mozik. A napokban derült ki: Szabó István Rokonok című filmjét előbb mutatja be az InterCom, közlésük szerint azért, mert a „filmszemle ünnepélyes megnyitóján hatalmas sikerrel vetítették Szabó István új filmjét. A nézők köreiből érkező pozitív visszhangok csak növelték a filmet övező érdeklődést. Ezért a filmet forgalmazó InterCom úgy döntött, a szakmában szokatlan lépéssel, szinte az utolsó pillanatban megváltoztatja, egy egész hónappal előre hozza az országos bemutatót”. A Rokonok így február 9-től kerül a mozikba. Ebben azért közrejátszhatott Szabó István ügynökmúltja – illetve most már másoké is –, amely miatt sokan „kémszemleként” beszélnek a rendezvényről.
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
