A nyomozó hatóság nem feltétlenül a törvényben meghatározott határidők betartásával vizsgálja Gyurcsány Ferenc kormányfő bűncselekménygyanús cégügyeit. A Fittelina ügyében tett feljelentést például az ügyészség több mint másfél hónapig vizsgálta a törvényben előírt három nap helyett, a Szalay utca 4. szám alatti ingatlan esetében pedig Deutsch-Für Tamásnak kétszer kellett feljelentést tennie ahhoz, hogy az ügyészség legalább egyszer elbírálja azt. Az az ügyészség tehát, amelyiknek a törvényben előírt 72 óra helyett hónapokra volt szüksége a Gyurcsány-ügyekben tett feljelentések elbírálásához, a Nomentana Kft. esetében a rendőrség által elrendelt nyomozást viharsebesen akarja lezárni. Legalábbis a Magyar Hírlap szerint, amely bennfentes információk alapján úgy tudja: az ügyészség napokon belül meg akarja szüntetni a nyomozást a Nomentana Kft. ügyében.
A napilap azt is sejteti: a megszüntetésre vagy bűncselekmény hiányában, vagy a bűntett büntethetőségének elévülése miatt kerül majd sor. A lap leírja, hogy az ügyészség a hatóságoktól a szükséges iratokat már begyűjtötte. A Magyar Nemzetnek a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője ugyanakkor elzárkózott a részletek ismertetésétől. Lapunk azonban kiderítette: az ügyészség a cégbíróságot már megkereste, a Központi Statisztikai Hivatalt viszont még nem, az APEH pedig adótitokra hivatkozva nem adott információt.
Jogi szakértőink szerint az, hogy a miniszterelnököt is érinthető bűntett elévült-e, kizárólag dokumentumokból nem állapítható meg. A közokirat-hamisítás bűncselekményének a minősített, súlyosabb esetére 5 év szabadságvesztés kiszabását rendeli a törvény. Ez a minősített eset akkor állapítható meg, ha bebizonyosodik, hogy az elkövetésben a hatóság is közreműködött, illetve tudott arról.
A bejegyzett Nomentana Kft. 2002–2003-ban – mielőtt beolvadt volna az Altus Rt.-be – használhatta utoljára a nem létező Nomentana Kft. jogellenesen megtartott azonosítószámait. A Nomentanának ebben az időszakban kellett leadnia az átalakulási záróvagyonmérlegét az adóhatóságnak, amelyik ezt követően törölhette a bejegyzett adónyilvántartásból a Nomentana Kft.-t. Az adóhatóságnak tehát legkésőbb ekkor észlelnie kellett, hogy ugyanazon adó- és társadalombiztosítási számon két eltérő cégjegyzékszámmal rendelkező társaság szerepel a nyilvántartásában. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben az APEH észlelte a kettősséget, úgy megtette-e a szükséges lépéseket az illetékes hatóságokhoz. Az intézkedés elmaradása viszont felveti, hogy a közokirat-hamisítás ötéves szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esete valósult meg. Ebben az esetben pedig a bűntett büntethetősége – tekintettel az ötéves elévülési időre – egyértelműen nem évült el.
Az adóhatóságnak a bűncselekményben való érintettségét kizárólag a dokumentumok vizsgálatából nem lehet megállapítani – állítják jogi szakértőink. Ahhoz tehát, hogy a nyomozás a hatóság bűncselekményben játszott esetleges szerepét teljeskörűen feltárja, elengedhetetlenül szükséges az érintett személyek tanúkénti kihallgatása. Ha az ügyészség az ügy ezen szálának felderítése nélkül zárja le a nyomozást – és állapítja meg a bűncselekmény büntethetőségének elévülését –, akkor ismételten súlyos eljárásjogi törvénysértést követ el. A törvényi előírás ugyanis minden állampolgárt, így a miniszterelnököt érintő ügyben is kötelezi a nyomozó hatóságot: mindent el kell követnie annak érdekében, hogy teljeskörűen, valamennyi törvényes eszközt felhasználva felderítse és kivizsgálja a bűncselekmény összes körülményét.
A Magyar Nemzet holnapi száma Gyurcsány Ferencnek olyan újabb fantomügyét ismerteti, amellyel a kormányfő szintén jelentős kárt okozhatott a magyar államnak.
origo.hu
Luszi, a Balaton négy évszakos hajócsodája új fejezetet nyit
