Feljelentés Nomentana-ügyben

Információink szerint tegnap három fideszes országgyűlési képviselő feljelentést tett a Nomentana Kft. ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségen. A feljelentést ismeretlen tettes ellen adták be közokirat-hamisítás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. <br/><br><a href="http://www.mno.hu/index.mno?cikk=334741&rvt=2" TARGET=_blank>&#8226; Nomentana-ügy: megérkezett a fideszesek feljelentése</a><br><a href="http://www.mno.hu/index.mno?cikk=334684&rvt=2" TARGET=_blank>&#8226; Fittelina-ügy: elutasítva</a><br><a href="http://www.mno.hu/index.mno?cikk=334685&rvt=2" TARGET=_blank>&#8226; Magyarázkodik az ügyészség</a><br>

Magyar Nemzet
2006. 02. 03. 11:44
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Répássy Róbert, Szijjártó Péter és Deutsch-Für Tamás feljelentésüket közhiteles dokumentumokkal támasztották alá. Ezekből megállapítható: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként – Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – a cégbíróságon be nem jegyzett, azaz nem létező céget működtetett jogellenesen 1993 szeptembere és 1995 decembere között. Ez a társaság törvénytelenül használta a bejegyzési eljárás során megszerzett adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot. 1996 januárjában Gyurcsányék létrehoztak – szintén Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy másik gazdasági társaságot. Ezt a céget a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte.

A nem létező és a valódi Nomentana Kft. egymástól teljesen különböző, önálló jogi személy volt, mivel eltérőek voltak a cégbejegyzési számaik, a székhelyeik, a tulajdonosaik és az ügyvezetőik is. A valódi Nomentana Kft. – azért, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. több évig tartó törvénytelen működését – megpróbálta úgy feltüntetni, hogy a két cég egy és ugyanaz a társaság. A valódi Nomentana Kft. ahhoz, hogy ezt végre tudja hajtani, a hatóságok által vezetett közhiteles nyilvántartásokba a nem létező Nomentana Kft. azonosító számait jelentette be, majd az ezeket tartalmazó közokiratokat sajátjaként küldte meg a hatóságoknak. A Nomentana Kft. több mint hét évig folyamatosan használta és felhasználta fantomtársa azonosító jegyeit, és ennek alapján a hatóság valótlan adatokat, tényeket jegyzett be a közhiteles nyilvántartásokba.
Az ügyészséghez forduló képviselők szerint a Nomentana Kft.-nek ez a magatartása megvalósítja a büntető törvénykönyv szerinti közokirat-hamisítás bűntettét.

Deutsch-Für Tamás Gyurcsány Ferenc több cége ügyében fordult már – büntetőeljárást kezdeményezve – a Legfőbb Ügyészséghez. 2005. november 1-jén a Fittelina Kft. és az Altus Rt. ügyében tett bejelentéseket. A Fittelina-ügyben adócsalás, az Altus Rt. Szalay utca 4. szám alatti ingatlanai megszerzése esetében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte az ügyészségtől a büntetőeljárások megindítását. A Fittelinánál a Fővárosi Főügyészség elutasította a feljelentést. Az elutasítás ellen Deutsch-Für Tamás panaszszal élt a Legfőbb Ügyészségnél.
Az Altus Szalay utcai ingatlanának ügyében az országgyűlési képviselő beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészséghez, mivel a nyomozó hatóság mindeddig nem reagált a bejelentésére. Deutsch-Für a bejelentésében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte a nyomozás elrendelését, ezért a bejelentés elnevezésétől függetlenül feljelentésnek minősü, a feljelentést pedig a hatóságnak három napon belül el kell bírálnia.

A legfőbb ügyész helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján (keretes írásunk) azzal védekezett, hogy az Altusra vonatkozó bejelentés polgári és büntetőjogi vizsgálat lefolytatását egyaránt kérte. A Legfőbb Ügyészség a magánjogi vizsgálattal kezdte, amelyre a törvény nem állapít meg határidőt, és csak ennek befejezését követően vizsgálja meg az ügyet büntetőjogi szempontból.
Jogi szakértőink véleménye szerint ez az eljárás azt bizonyítja, hogy a Magyar Köztársaság ügyészségének szervezeti felépítése alkalmatlan arra, hogy egy adott ügyet egyidejűleg vizsgáljon ki polgári jogi és büntetőjogi szempontból. Az ügyészségi eljárás jogsértő jellegének alátámasztására szakértőink az alábbi képtelen példát hozták fel: egy rablásnak vannak polgári jogi és büntetőjogi vonzatai, hiszen az elkövetőnek nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi – azaz kártérítési – felelőssége is fennáll az áldozattal szemben. Tehát egy rablás esetében tett bejelentés polgári jogi és büntetőjogi vizsgálatot egyaránt igényel. Amennyiben a Legfőbb Ügyészségnek a sajtótájékoztatón közölt eljárása lenne a törvényes magyarországi gyakorlat, úgy egy bűnözőt büntetőjogi értelemben csak akkor lehetne felelősségre vonni, ha előtte teljes mértékben tisztázzák az ügy magánjogi vonatkozásait. A Gyurcsány-ügy kivételével a jogi szakma azonban ilyen eljárásról még nem hallott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.