Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap az osztrák fővárosban tegnap Koszovó jövőjéről megkezdett tárgyalásokkal foglalkozik. A cikk szerzője szerint minden az ideiglenesség hangulatát árasztja.
Hétfőn kezdődtek Bécsben a közvetlen szerb-albán tárgyalások Koszovó tartomány jövőjéről. Magabiztosan nyilatkozott Lutfi Haziri, a koszovói-albán delegáció vezetője. „A függetlenség meglesz” – nyilatkozta a miniszter. A szerb delegációt vezető Szlobodan Samardzsics ezzel szemben nem vár belátható időn belül gyors eredményt a túlnyomó többségében albánok lakta tartomány nemzetközi jogi státusáról. Az ENSZ főtárgyalója, a finn Martti Ahtisaari és osztrák helyettese Albert Rohan szoros egyeztetésben az úgynevezett balkáni kontaktuscsoporttal (Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország) kíván közvetíteni.
De pontosan a függetlenség közhelyes kérdése az, amit a szerb kormány továbbra is hivatalosan elutasít, így a tárgyalásokon hivatalosan zárójelbe teszik a problémát. Bécsben úgy tartják: először a lehetőség szerint a koszovói szuverenitás minél több gyakorlati kérdését kívánnák tisztázni. Így előbb a decentralizációról kívánnak tárgyalni, ami a Koszovóban megmaradó kisebbségek számára rendkívül fontos. A kontakt csoport államainak szándékai szerint a koszovói önkormányzatokat a lehető legszélesebb jogkörökkel kellene ellátni, ezzel a nem albán nemzetiségű közösségek a legmesszebbre menően önállóan irányíthatnák magukat.
Ez a szabályozás mindenekelőtt az albán elüldözési nyomás ellenére helyükön maradó szerbek számára lenne különösen fontos – hiszen még mindig ők alkotják a tartomány lakosságának hat-hét százalékát. Számukra a szerb kormány olyan átfogó autonómia jogokat követel, melyeket saját uralma alatt álló területeken – délen az albánoknak, északon a magyaroknak – sem ad meg.
Belgrád Koszovó etnikai alapú átszabását is követeli, hogy ezáltal szerb többségű községeket hozzanak létre, s így oszlassák el a gyorsan növekvő számú albánnal kapcsolatos szerb félelmeket. Ezen túl az így létrehozott szerb önkormányzatokat megilletné a szoros egymás közötti összefogás joga is. Ezen követeléseiben a szerb kormány számíthat a kontakt csoport támogatására is, hiszen az átfogó kisebbségi jogok nélkül Koszovó hosszabb vagy rövidebb idő múlva egynemzetiségű miniállammá válna.
A bécsi tárgyalásokon ezért komoly nyomás nehezedik az albán delegációra, hogy védzáradékot, vagy egyéb garanciákat vegyen fel a kidolgozandó új koszovói alkotmányba, mellyel a kisebbségek hasonló módon mint, Bosznia-Hercegovinában „létfontosságú” érdekeit érintő kérdésekben vétójoggal rendelkeznének.
Vitatott ugyanakkor e szerb többségű önkormányzatok és Belgrád viszonya, hiszen az ENSZ közvetítőknek nincs ellenvetésük az önkormányzatok gyakorlati együttműködése és egyes esetekben a koszovói szerbek belgrádi pénzügyi támogatása ellen (pl. kórházak és iskolák esetében). Albert Rohan szerint az együttműködés átléphetetlen vörös vonalát az állami tekintély gyakorlása jelenti. „Megosztott autoritás” nem létezhet Koszovóban.
Amennyiben a Szerbia által finanszírozott szerb enklávék egy koszovói párhuzamos állammá alakulnának, az első lépés lenne a tartomány megosztása felé, óvnak az albán többség képviselői is. Ez Koszovóban kétséges boszniai modellhez hasonló szerb „entitások” létrejöttét jelentené.
Die Welt (welt.de)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!