A magyarországi választási kampányról közöl cikket csütörtöki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap beszámol arról, hogy a magyarországi közvéleménykutató intézetek szerint a választók 35 százaléka még nem döntötte el kire adja voksát, ezért a két nagypártnak eszében sincs, hogy voksokat ajándékozzon. A két kisebb parlamenti erőnek nem sok jót jósolnak a felmérések, hiszen azok szerint nem lesznek képesek átlépni a parlamenti küszöböt. A jelenlegi eredményekből aonban nem szabad túlzottan gyors következtetéseket levonni, hiszen az egyik elemzés szerint a Fidesz jelentősen vezet, míg a másik fej fej melletti versengést jósol – int óva a lap.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi, hogy különösen a nyugdíjasok állnak a pártok versenyének középpontjában. Egyszer a Fidesz fest sötét képet a léthelyzetükről – alacsonyabb vásárló erő, mint négy éve, magasabb energia és gyógyszerárak – amit azonnal hazugságnak bélyegeznek a szocialisták, akik felszólították a nyugdíjasokat, hasonlítsák össze a 2002. januári és a 2006. januári nyugdíjszelvényüket; ha az áremelkedések mögött elmaradtak a nyugdíjemelések, akkor azt a kormány kompenzálni fogja – eleveníti fel a lap a történteket.
A kölcsönös vádak folytatódnak az „elszámolásban”, ahol az MSZP az Orbán-kormány hibáit kívánta bemutatni. A szocialisták öndicséretére a Fidesz a „valódi elszámolás” kampánnyal válaszolt, amikor rámutatott a növekvő energiaárakra, az emelkedő munkanélküliségre, a csökkenő lakáshitelekre, a drágább gyógyszerekre – írja a lap.
Ha Orbán a „vad kapitalizmus” megregulázását követeli, a kormánypártok gulyáskommunistázással válaszolnak. A kampány részévé vált két eredménytelen vizsgáló bizottság is. Az MSZP életre hívott egy „az Orbán család állami gazdagodását, különös tekintettel a szőlőkre” című vizsgáló bizottságot, mire a Fidesz az Apró-Gyurcsány érdekkör állami forrásokból történő gazdagodását vizsgáló grémiummal válaszolt.
A jelenlegi miniszterelnök elleni vádak a kommunista rezsim egyik legbefolyásosabb családjához fűződő viszonyát célozzák. Dobrev Klára egy befolyásos kommunista funkcionáriusnak az unokája és Horn Gyula egykori irodavezetőjének lánya. E kapcsolatokból profitált az exkommunista ifjúsági funkcionárius, amikor a fordulatot követő privatizációknál rendkívüli előnyöket élvezett. Ezen „régi hálózatok” segítségével, sikerült a pápai gyereknek a cégbirodalmát felépítenie és forint milliárdossá válnia – olvasható a cikkben, amely megemílti azt is, hogy a Gyurcsány házaspár jelenleg abban a budai villában él, melyet Apró Antal a párttól kapott. Az ellenzéki támadások azt célozzák, hogy a választó megkérdezze: miként lenne képes a hálózati kapcsolatok milliárdos haszonélvezője hiteles szocialista politikusként a kis emberek érdekeit képviselni?
Ennek tükörképeként Gyurcsány kampánysegédei az Orbán család gazdagodását kívánták a parlamenti vizsgálódás középpontjába állítani. Az ügyben felmerült egy cég, melyben Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége társtulajdonos volt. Orbán – egy lap időközben helyreigazításra kötelezett „leleplezései” szerint – miniszterelnökként tanácsokat adott az állami támogatásokról és tokaj-hegyaljai állami szőlészetek felvásárlásáról a cégtulajdonosoknak. Magáért beszél Orbánék egyik „lakásügye” is, amikor kedvező feltételekkel egy budapesti belvárosi lakáshoz jutott, amit később egy külföldinek kiadott és végül jelentős haszonnal továbbadott – ecseteli a cikk, kitérve rá, hogy egyik esetben sem sikerült az állításokat megcáfolhatatlanul bizonyítani, pedig a felek számtalan pert akasztottak egymás nyakába. A sértegetések és kölcsönös átkok, melyben a magyarországi média is aktívan bekapcsolódott, nagyjából egyensúlyban vannak.
A cikk végén egy gyermekded figyelmeztetés áll, miszerint a sárdobálás miatt csökken az emberek politikába és a politikai elitbe vetett bizalma. S a választások után az egyik igencsak lejáratott tekintélyű politikusnak kül- és belföldön miniszterelnökként kell vezetnie az országot – figyelmeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
