Orbán Viktor: A pride-nak semmi köze a szabadsághoz

Brüsszel az ukrán tagsággal kapna egy föltétlen támogatót a francia–német föderalista tengelyhez, amely az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené – jelentette ki Orbán Viktor a Parlamenti Szalonban. A miniszterelnök beszélt a pride-ról, a visegrádi együttműködésről és a háborús helyzetről is.

– Magyarországon nincsen betiltva, hogy a megszokottól eltérő szexuális szokású emberek összejöjjenek, és közös véleményüknek adjanak hangot. Ezt senki sem tilthatja meg – szögezte le Parlamenti Szalonban tartott zárt körű beszédében Orbán Viktor, amelyről az Index számolt be.

A kormányfő szerint két tábor áll szemben egymással Európában, a föderalisták és a szuverenisták (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Fischer Zoltán)

A miniszterelnök hangoztatta: ha valaki össze akar jönni a „magafajtákkal” egy nyilvános rendezvényen, és ki akar állni a jogai mellett, bátran megteheti. Hozzátette: a pride azonban nem egy véleménynyilvánítás szabadságát demonstráló összejövetel, hanem „ahogy a nevében is benne van: egy parádé, egy pride parádé”.

Demonstratív megszégyenítése mindannak, amit mi gondolunk az életről, és demonstratív fenyegetése a saját gyerekeinknek. Semmi köze a szabadsághoz! Ez egy parádé, ami nem történhet meg Magyarországon. Gyülekezni lehet, összejönni lehet, de parádézni, lábbal tiporni a gyermekek védelméhez való magyarországi jogokat, jogszabályokat nem lehet

– jelentette ki Orbán Viktor.

Előnyben a jobboldal

A kormányfő beszélt arról is, mit gondol a politikai erőviszonyokról szóló felmérésekről. Hangsúlyozta: egy felmérésből nem szabad kiindulni, ezért ők sok-sok felmérést „desztilláltak” az elmúlt 20–25 év tapasztalatai segítségével.

Ebből a számból én azt olvasom ki, hogy Magyarországon a kiinduló helyzet 57–43 ide. Innen indulunk. Tehát ennek az országnak az ösztönvilága, a kultúrája nagyjából 43 százaléknyi baloldalit ad ki, és 57 százaléknyi jobboldalit

– mutatott rá Orbán Viktor.

Két út közül választhat Európa

A kormányfő meglátása szerint jelenleg két tábor áll szemben egymással Európában: „az egyik oldalon a föderalisták, a másik oldalon a szuverenisták”. Amióta az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, „nincs Európában erő, amely a francia–német tengelyt blokkolni tudná”. Ennek pedig a nemzetállamok szuverenitása látta kárát.

Ezután az unió válságkezelési stratégiáját bírálta: Brüsszel jogköröket vett el a tagállamoktól válság időszakában, amelyekkel „nem tudtak mit kezdeni”, és egyetlen válságot sem oldottak meg. Orbán Viktor két lehetséges jövőképet vázolt fel. Az optimista forgatókönyv szerint „sikerül újra megszülnünk a V4-et”, Franciaországban áttörés lesz, és az Egyesült Államok megegyezik Kínával, sőt esetleg Oroszországgal is. A pesszimista forgatókönyv az, hogy a fegyverkezés napirenden marad, és Európa „nagyon közel kerül” a közös eladósodáshoz, ami „valójában a tagállamok pénzének föderalizálása”.

Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós csatlakozása az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Fischer Zoltán)

 

Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz

A miniszterelnök szerint az ukrán tagság új hiteleket jelentene, ugyanis Ukrajnának már nincsen pénze, így az európai országok finanszírozzák az ukrán nyugdíjakat, az ukrán állami alkalmazottak bérét és az ukrán hadsereget is. Felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel az ukrán tagsággal kap egy föltétlen támogatót a francia–német föderalista tengelyhez.

Ez az Európai Unió eddig ismert formájának végét jelentené

– összegezte a miniszterelnök, majd történelmi párhuzamot vont az EU korábbi keleti bővítése és az ukrán helyzet között: az oroszok felé eső része az európai kontinensnek úgy került be az Európai Unióba, hogy először mindig a NATO-ba vették fel őket. Emlékeztetett: sosem járult hozzá az Európai Unió, hogy olyan területet vegyen föl, olyan országot fogadjon be a tagjai közé, amelyet előzőleg katonai szempontból nem konszolidáltak teljesen.

Mert ellenkező esetben egy konfliktus az unióban jelentkező katonai konfliktus lenne, aminek a megvívására az unió teljességgel alkalmatlan

– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette: Ukrajna nem lehet a NATO tagja, mert az egy NATO–Oroszország állandó háborús veszélyt jelentene.

Hiába tiltakozik ez ellen Zelenszkij elnök úr, hogyha jól látom, belénk állt, leginkább nem belétek, hanem belém, meg kell neki értenie, hogy a magyarok, miközben együttéreznek az ukránokkal, látják a nehéz sorsukat, nem akarnak meghalni Ukrajnáért

– üzent a magyar miniszterelnök az ukrán elnöknek.

Újjáéledhetnek a visegrádi négyek

Orbán Viktor szerint „kinyílt a lehetőség a lengyel választásokkal arra, hogy megpróbáljuk újra létrehozni a V4-eket”.  – A V4-ek most halott. Ez egy nem létező fórum – jelentette ki.

Július 1-jétől mi vagyunk az elnökök. A lengyel elnök megvolna, Szlovákia rendben van, mi rendben vagyunk, és tegnap együtt lehettem a cseh ellenzék vezetőjével, Babis volt és leendő miniszterelnök úrral, és mondhatom, hogy októberben ők is rendben lesznek

– jelentette ki a kormányfő.

 

Dübörög a fegyverkezési láz, és gazdasági válság van kilátásban

A miniszterelnök aggodalmát fejezte ki az európai fegyverkezési tendenciákkal kapcsolatban. Emlékeztetett: nagyon régen nem volt arra példa, hogy Németországé legyen Európa legnagyobb hadserege és a legnagyobb hadiipara is. Tapasztalatait idézve figyelmeztetett, hogy olyanokkal beszélt Franciaországban, akik azt mondják, hogy fél év múlva a fegyverkezés nem lesz napirenden, helyette a pénzügyi válságkezelés és a nekilóduló munkanélküliség problémájával kell foglalkozni Európa nyugati felén.

A hitelkorlátokat a fegyverkezésre és a háborúra hivatkozva már sikerült eltörölni, először a németeknek, aztán pedig sikerült eltörölni ezt Brüsszelben is. Ezzel elhárították az utolsó akadályt az európai uniós tagállamok közös eladósodása előtt

– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Kitért arra is, hogy szerinte Európában már kezdenek előretörni a patrióta erők, ami az európai parlamenti választásokon is meglátszott. Rámutatott: a három jobboldali frakció mandátumainak számát összeadva a legnagyobb frakciója lenne az Európai Parlamentnek, nagyobb, mint a Néppárt.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Parlamenti Szalonban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Fischer Zoltán)